Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Moody's és a Fitch után tegnap a Standard & Poor's is leminősítette a hazai kilátásokat, így az eddigi BBB+/A-2 helyett BBB/A-3-ra értékeli az amerikai hitelminősítő a hosszú és rövid futamú magyar deviza- és forintadósságot. Az indoklás szerint a külső pénzügyi-gazdasági környezet romlása kedvezőtlenül hat a magyar gazdaságra. Ugyanakkor továbbra is megmarad a negatív kilátás, azaz továbbra is fenntartja a leminősítés lehetőségét. Vagyis az S&P sem tartotta elégségesnek a korábbi besorolás megtartásához, hogy az ország külső finanszírozási igénye fokozatosan csökken és hogy a közelmúltban megkapott pénzügyi csomag is potenciális devizatartalékként szolgálhat.
Ebből egy részt már le is hívott az MNB. Az indoklás szerint azért, mert a jegybanki nemzetközi tartalékok szintje elmaradt a szabályok által megállapítottól. Ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy a 300 bázispontos kamatemelést megelőzően a jegybank interveniált a piacon, s ez is hozzájárulhatott a nemzetközi tartalékok apadásához. A Napi kérdésére Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője elmondta, hogy ha volt is intervenció az elmúlt hónapban, az nem lehetett nagy volumenű. A piaci folyamatokkal ugyanis még a legnagyobb jegybankok sem tudnak szembe menni, így a monetáris politikai eszközöket általában nyilvános keretek között alkalmazzák s elsősorban üzenetértéke van. Ha pedig ez az akció nem jár sikerrel, akkor egyéb eszközöket vetnek be, például kamatemelést hajtanak végre. A be nem jelentett nagy volumenű beavatkozásokra ugyanakkor a statisztikai adatokból később fény derül (az október végi hazai nemzetközi tartalék szintjét ma teszi közzé az MNB), így a beavatkozás amellett, hogy az üzenetértékét elveszíti, hitelességi gondot is okozhat. Ugyanakkor a devizatartalék adatsor szokásos ingadozását figyelembe véve egy legfeljebb 100 millió eurós nagyságú intervenció nem feltétlenül tűnik ki a statisztikából, ám ez a nagyságrend nem elegendő a kedvezőtlennek ítélt piaci folyamatok megállításához, inkább csak a volatilitás mértékét képes mérsékelni. Így még ha volt is jegybanki beavatkozás, az önmagában nem indokolná a 12,5 milliárd eurós IMF-hitelkeret iránti igényt - tette hozzá Kondrát.
