Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az államháztartás teljes bevételi oldala alapján Magyarország GDP-arányosan pont az EU-27 szintjén volt egy éve. Ez a 44,9 százalék azonban nemcsak az adóból és járulékokból befolyó bevételeket tartalmazza, hanem az állam által termelt piaci és nem piaci árral rendelkező termékek és szolgáltatások, valamint a saját felhasználásra termelt kibocsátás is megjelenik benne. A forgalmi adó jellegű bevételeknél ugyanakkor az élbolyban, a jövedelem- és vagyonadó jellegű tételekből befolyt összeg tekintetében viszont GDP-arányosan az EU-átlag alatt van.
Az átlagokat a skandináv államok húzzák fel legjobban, a közép-európai régióra inkább az alacsonyabb adószint jellemző. A legkirívóbb például a jövőre az eurózóna tagjává váló Szlovákia, amely a teljes bevételi oldalt tekintve 32,7 százalékkal az utolsó helyen áll. Ettől függetlenül az önmagában nem baj, ha Magyarország bevételei jóval a régiós átlag felett vannak, amennyiben az az elvárás az államtól, hogy minél több funkciót lásson el, és a lakosság hajlandó megfizetni az ezzel járó költségeket. Jelenleg azonban a társadalmi elvárások inkonzisztensek, azaz az alacsony adófizetési hajlandóság mellett a többség egy nagy államot akar - mondja Samu János, a Concorde makroelemzője. A két oldalnak azonban konvergálnia kellene egymáshoz, s erre pénzügyileg a legegyszerűbb út a kiadás vágása lenne. Jelenleg a régió az utóbbi megoldást választotta, s ha Magyarország is ezen az úton halad tovább, akkor elkerülhetetlen a bevételi és a kiadási oldal csökkentése, akár 10 százalékponttal. E mögött azonban nem mindig volt társadalmi konszenzus, s a kiigazításokat például Szlovákiában komoly ellenállások és tüntetések követték.
