Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Országgyűlés költségvetési bizottsága - mint a témáért felelős főbizottság - vitára alkalmatlannak találta tegnap a kormány bankmentő csomagját. A bizottságban csak a MSZP-s képviselők támogatták a javaslatot. Ennek ellenére a törvényjavaslat vitája elkezdődhet, mivel azt más bizottságok átengedték - a kormány a tegnapi szavazással egyelőre csak némi presztízsveszteséget szenvedett el.
Az ellenzék fő kifogásként azt emelte a javaslattal szemben, hogy sokkal inkább a bankok feltőkésítését szolgálja - akár részvényeseik ellenében is -, ahelyett, hogy a bankrendszer likviditási problémáinak kezelésére koncentrálna. Kóka János SZDSZ-es frakcióvezető szerint a javaslat egyenesen a szocializmust hozza vissza a kényszerállamosítással. Úgy véli, a kényszerrészvény kibocsátása sérti az uniós jogot, nem mellesleg az alkotmányt is.
Veres János pénzügyminiszter viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem bankmentő csomagot terjesztett be a parlament elé, hanem olyan törvényt, amely a pénzügyi rendszer stabilitásáról szól. Azt is leszögezte, hogy a kormány egyetlen bank feltőkésítésére sem készül, pláne nem azok irányításának átvételére - de ha a jövőben mégis lenne igény ilyen akcióra, arra ki kell dolgozni az eljárási szabályokat.
A korábbi elképzelések szerint a törvényjavaslatot az MKB-ra, a CIB-re és az OTP-re szabták volna, azonban a legalább 200 milliárdos szavatoló tőkére vonatkozó szabály végül nem került be a törvénybe, így mind a tőkeemelésre, mind a hitelgaranciára igényt tarthat bármelyik magyar bank. A törvényjavaslat szerint az IMF-hitelkeretből 300 milliárd forint fordítható tőkeemelésre és további 300 milliárd hitelgaranciára. A törvényszövegben ezzel szemben 1500 milliárd forintos hitelállomány garantálásáról esik szó, de úgy, hogy a pénzügyi tárca a 300 milliárd forintos keret ötszörösét kitevő évközi megújítással számolt - magyarázta Veres János.
