Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A parlament mai ülésén hárompárti összefogással várhatóan elfogadja a költségvetési plafontörvényt, amely a következő évekre megszabja az államháztartási hiány csökkentését és a költségvetési tanács felállítását. A jövő évi költségvetéshez hasonló fontosságú törvényt várhatóan az előterjesztő szabad demokraták mellett a szocialisták és az MDF is megszavazza. Bár a törvény konszenzusos alapon készült, és a végleges szöveg kialakításakor elfogadták a Fidesz javaslatait is, ennek ellenére a legnagyobb ellenzéki párt mégsem támogatja a törvényt, mivel az nem tartalmaz minden fideszes javaslatot - ami nem meglepő egy konszenzusos törvény esetében.
A takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényt az SZDSZ képviselői terjesztették a ház elé, a törvény kimondatlan célja a volt koalíciós társ megrendszabályozása, hogy a választások közeledtével a kisebbségi kormány véletlenül se csábuljon költekezésekre. A pénzügyi válság azonban alaposan átírta az erőviszonyokat, ugyanis a törvényjavaslatot ellenző MSZP gyorsan a támogatók közé állt, miután az IMF-nek küldött szándéklevélben a kormány ígértet tett egy a felelős államháztartási gazdálkodásról szóló törvény elfogadására. Az MDF - mondván, hogy rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek - a szocialisták mellé álltak a kérdésben.
Az MSZP-MDF páros módosító javaslatokkal alaposan átírta a SZDSZ-es javaslatot. A törvénybe beemelték az egy éve ház előtt "haldokló" kétharmadosra tervezett közpénzügyi törvénycsomag fő tételeit, a reáladósság-szabályt, illetve a költségvetési hivatal felállítását. A nagy összeborulásból a Fidesz sem akart kimaradni, így látszólag beszállt a törvény gründolásába, ezért cserébe a szocialisták lemondtak az amúgy nem túl takarékos költségvetési hivatal felállításáról, és a Fidesz által szorgalmazott háromfős költségvetési tanácsot fogadták el kontrollintézményként.
A ma várhatóan elfogadandó törvény minden öszvér volta ellenére több szempontból is mérföldkő lehet - állítják politikai elemzők, mert a törvény elfogadása komoly presztízsnyereség a kisebbségi kormánynak, de még komolyabb előrelépés lehet az országnak, hiszen a költségvetési gazdálkodás szabályok közé szorításával elindulhat a maastrichti felzárkózás.
A törvényjavaslat kimondja, hogy a 2009-2011-es időszak minden egyes költségvetésében a kiadások reálértéke csak a várható GDP-növekedés felével nőhet. Csökkennie kell a maastrichti hiánynak, illetve az államadósság reálértékének, magyarán a GDP-arányos hiánymutatónak. A 2011-et követő időszakban pedig csak olyan költségvetést lehet elfogadni, amely pozitív elsődleges egyenleggel számol, vagyis az államháztartás hiánya nem haladhatja meg az éves kamatkiadások mértékét, illetve csökken az államadósság reálértéke.
A most elfogadásra váró javaslatok között szerepel az is, hogy a jövőben csak olyan törvényjavaslatot lehet beterjeszteni a ház elé, amely bemutatja annak négy évre előretekintő költségvetési hatását - igaz, az a passzus már nem került át a közpénzügyi törvénycsomagba, hogy kötelező az ellentételezésről gondoskodni, ha hiánynövelő a javaslat. A törvényben szerepel viszont az SZDSZ eredeti javaslatában benyújtott stabilitási és adóreformalap, amelynek "bevételeit" a tervezetthez képest kisebb hiány jelenti, s az alap számlájára elkönyvelt milliárdokat a következő évben adócsökkentésre kell fordítani.
