Ismét nagyot zuhant az infláció. Októberben a fogyasztói kosár 5,1 százalékkal volt drágább az egy évvel korábbi értékéhez képest, két hónapja ugyanez az érték csaknem másfél százalékponttal volt magasabb - derült ki a KSH adataiból. Az élelmiszerárak ugyanis tavaly augusztusban kezdtek emelkedni, ezeknek a bázisból való kikerülése sokat segít az árindexen. Például a feldolgozott termékek a júliusi 16 százalékos csúcs óta már 10 százalék közelében járnak. Ezen belül jelenleg az étolaj, a tej és más tejtermékek árnövekedései mérséklődtek a legjelentősebb mértékben. A nyersáruknál a bázishatás legerőteljesebben a liszt és a tojás ára esetében jelent meg, és összesen 4,4 százalékkal csökkentek a fel nem dolgozott termékek árai az előző év azonos időszakához képest.
Ugyancsak pozitív hír, hogy a szolgáltatások, ezen belül a piaci árazáshoz kötődőek árai sem változtak egy hónap alatt. Itt is elsősorban csak a szezonalitásokhoz kötődő tételekben következett be változás. A színházbelépők drágulása ugyanis mindig ebben az időszakban esedékes, a turistaszezon végével pedig a gépkocsikölcsönzők is mérsékelik díjaikat.
Jóllehet az októberi gázáremelés még az év utolsó két hónapjában megemeli a kiszámlázott gáz- és távfűtésdíjakat, ez azonban nem állítja meg a mérséklődő növekedési ütemet. A drágítások ráadásul a 2009-es első félévet követően kifuthatnak, ami tovább növeli az inflációs cél mielőbbi elérésének esélyét. A belső kereslet szűkülése ugyancsak segít, első körben a szolgáltatásokon keresztül, a globális gazdaság visszafogottsága pedig a csökkenő energia- és nyersanyagárakban gyűrűzik be a hazai fogyasztói kosárba. Egy hordó olaj ára a júliusi 140 dollárhoz képest ma már 60 dollár alatt van, ezért nem meglepő, hogy a gyengülő árfolyam ellenére 3,2 százalékkal olcsóbbá vált szeptember óta a benzin. Azt semmi nem garantálja, hogy a külső kereslet visszaesése tartósan ilyen alacsonyan tartja az energiahordozó árát, de még a 90 dollár körüli érték sem veszélyeztetné a dezinflációs folyamatokat.
Megoszlanak a vélemények, hogy mikor érheti el a hazai árindex a három százalékban megjelölt célt, de egyre többen állítják: a cél teljesítése akár jövő év végére reálissá válhat. Ha minden a megszokott mederben zajlana, a monetáris tanács már rég hozzáláthatott volna a kamatvágó trend beindításához. A pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében azonban nem valószínű, hogy elsietik az első lépés megtételét. Az elmúlt időszakban ugyan többször is kiderült, hogy a globális pénz- és tőkepiaci turbulenciák felülírhatnak minden létező forgatókönyvet, egyelőre azonban a legvalószínűbb szcenárió szerint az első negyedévben megkezdődhet a monetáris kondíciók mérséklése. Ekkor egy kezdeti gyors vágássorozattal visszaállna a 300 bázispontos emelés előtti 8,5 százalékra a kamatszint, majd mérsékelt ütemmel akár jövő év végére elérhetővé válik az idei év eleji, 7,5 százalékos jegybanki alapkamat.
