Hatszázmilliárd forintot biztosít a magyar állam a hazai bankrendszernek az IMF-hitelkeretből - jelentette be tegnapi, Veres János pénzügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján Simor András jegybankelnök. A csomag két részből áll. Az első 300 milliárd célja a legalább 200 milliárd forint szavatolótőkével rendelkező, a hazai pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából fontos pénzintézetek tőkeerősítése. Ugyan nincs állami kényszer a hitel fölvételére és a bankok józan belátására bízzák annak eldöntését, hogy szükségük van-e erre vagy sem, ám "ha kell", elmondja a jegybank a véleményét a bankoknak - tette hozzá Simor. Az akció keretében elsőbbségi részvényeket bocsátanak ki, amelyeket az állam piaci áron vásárol majd meg. Ha az adott pénzintézetet nem jegyzik a tőzsdén, akkor a tőzsdén jegyzett bankok árazása alapján határozzák meg az összeget. A részvényekkel ellenőrzési jogkörök is együtt járnak, ugyanakkor az állami tulajdonszerzés csak átmeneti intézkedés, melynek célja, hogy a magyarországi cégek ne kerüljenek rosszabb helyzetbe - válaszolta egy kérdésre Veres János.
Mivel számos hazai pénzintézet külföldi anyabankja már kapott állami támogatást, s több olyan nyilatkozat is elhangzott részükről, hogy ebből a magyar leányvállalataikat is finanszírozzák majd, így a hazai csomag elsősorban azoknak szól, akik hasonló támogatásban eddig nem részesültek, illetve ezeknek a bankoknak a leányvállalatai. A feltételekről még tegnap egyeztetett az MNB a bankszövetséggel és az egyes bankok képviselőivel. A hitel abban a pillanatban igénybe vehető, amint az IMF rábólint a hazai szándéknyilatkozatra - vagyis akár mától -, és egészen január 31-ig kérhető.
A második 300 milliárd forint - amelyet a tőkeerősítésre szánt keretből igénybe nem vett összeggel megfejelhetnek - garanciaalapként szolgál majd 2009. december 31-éig, ebből 3 hónap-5 év közötti hiteleket nyújthat az állam azoknak a pénzintézeteknek, amelyek már éltek a tőkeerősítés lehetőségével. A cél, hogy a lejáró forrásokat alacsonyabb költségen tudják igénybe venni a bankok, s így a garancia további értéknövelése érdekében legalább AA minősítésű eurózónás államkötvényekbe fektetik a pénzt. Ezt a lehetőséget az állam garanciadíj ellenében nyújtja majd.
A csomagra nem azért volt szükség, mert a hazai bankrendszerrel gondok vannak - hangsúlyozta Simor. A tőkemegfelelési mutató, a likviditás, a profitabilitás mind megfelelő szinten van, ám mivel ezt az intézkedést egyre több európai ország meglépte, versenyképességi hátrány alakulhatna ki.
