Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár hosszabb távon igaz, hogy a lakossági hitelállományon belül a deviza arányának csökkenése és a forinthitelek előretörése nyomán újra növekedhet a jegybanki alapkamat jelentősége, addig azonban még hosszú idő telhet el - mondta lapunknak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Véleménye szerint amíg ennyire erős a pénzügyi szektorban a bizalmatlanság, addig nem várható, hogy az elméletileg igaz közgazdasági összefüggések teljes mértékben működjenek. Miközben az alapkamat a megtakarítás-fogyasztás alakulásán keresztül befolyásolná a fogyasztást is, ez jelenleg egyáltalán nem fontos. Ráadásul most a kereskedelmi bankok kamatpolitikájára kevéssé hatnak a jegybank által meghatározott feltételek, mivel számukra a rövid távú kényszerek (BUBOR, LIBOR, állampapír-piaci hozamok) sokkal erőteljesebbek.
Az MNB monetáris tanácsának (MT) tegnapi helyzetmegítélése szerint a magyar pénzügyi piacokon fokozottan jelentkeztek a nemzetközi pénzügyi válság hatásai, ezért kiemelten fontosnak tartja a pénzügyi közvetítés működésének folyamatosságát. Ennek érdekében a jegybank az utóbbi hetekben számos lépést kezdeményezett, többek közt egy ritkán használt eszközt is elővett a monetáris politikai eszköztárból. Az irányadó eszköz a banki és egyéb hitelintézeti partnerei által igénybe vehető kéthetes MNB-kötvény, amely arra szolgál, hogy a jegybank közvetítse az általa optimálisnak ítélt kamatszintet a piac számára. Ennek kamata a jegybanki alapkamat. Az irányadó jegybanki kamat változtatása a pénzpiaci kamatokon keresztül más, banki és tőkepiaci kamatokra, hozamokra is hat, ezzel befolyásolni tudja többek között a hitelintézetek betéti és hitelkamatait. A kamat mértékéről az MT dönt, amely döntéssel egyben a kéthetes betéti kamathoz kötött többi kamatláb (például a kamatfolyosó két szélét alkotó egynapos eszközök kamatlába) is változik.
Az irányadó instrumentum kamatának változtatása jelzést ad a piac számára a kamatok jövőbeli alakulásáról (úgynevezett signalling-hatás).
Az MNB két eszközt használ folyamatosan a likviditási sokkok tompítására és a rövid kamatok volatilitásának mérséklésére: a kamatfolyosót és a kötelező tartalékrendszert. Ezt egészíti ki az MT által úgynevezett finomhangoló eszközként most bevezetett két hiteltender. Ezek használatával egyrészt a váratlan nemzetközi események okozta jelentősebb pénzmozgások magyarországi hatásai csökkenthetők, másrészt segíthetik a likviditásmenedzselést.
