Végül is mindenki megkapta azt, amire számított a nemzeti csúcs kapcsán. Miután a tanácskozásnak helyt adó Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József nyitóbeszédében jelezte, a plénum nem alkalmas arra, hogy kézzelfogható döntéseket hozzon, jobbára programbeszédek hangzottak el - elenyésző volt a korábbi véleményekre érdemben reflektáló felszólalás. Ugyanakkor azok is megkapták a magukét, akik érdemi javaslatokat vártak. E tekintetben a legkeményebb Dávid Ibolya, az MDF elnöke volt a 13 pontos egyéves válságkezelési javaslatával, amely egyebek mellett a tizenharmadik havi nyugdíj szüneteltetésére, a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések nominálbéren tartására tett javaslatot. A szociális rendszer felülvizsgálatát Simor András jegybankelnök is sürgette. Demján Sándor VOSZ-elnök a korábban megismert nézetein a felszólalásában már úgy keményített, hogy szerinte 2009 első felében még nominálértéken sem lehet beszélni béremelésről. A munkaadók álláspontjához képest enyhébb volt a miniszterelnök álláspontja: Gyurcsány Ferenc azt kérte a munkavállalóktól, fogadják el az infláció szintjével megegyező béremelést.
Egy pontban úgy fest minimum parlamenti többséget biztosító egység kovácsolódik: Veres János pénzügyminiszter a nap végén lényegében beleegyezett abba, hogy a szocialisták ne puhítsák fel a költségvetési plafontörvényt az MDF-fel közös módosító indítványaikkal, eleget téve ezzel Fodor Gábor elvárásának, miután az SZDSZ elnöke már pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy ezek a módosítók gyakorlatilag a törvény lényegét húzzák ki.
Kritikus pontnak számított a tanácskozás során az adócsökkentés kérdése. Orbán Viktor Fidesz-elnök hangsúlyozta: a pénzügyi válságot határainkon túl úgy oldják meg, hogy pénzt pumpálnak a gazdaságba, s emellett adót csökkentenek. A Fidesz-elnök sem mondta ugyan ki, hogy azonnali adócsökkentés kell - azt a politikai és vezetési válság megoldása, a korrupció csökkentése, adminisztrációs és foglalkoztatási reform után látja elérhetőnek -, ám érezhetően egyedül maradt e rövid távú álláspont éreztetésével. A korábban az adócsökkentés mellett kiálló SZDSZ és MDF egyaránt a pénzügyi stabilitás helyreállítását helyezte a középpontba, jelezve, hogy csak e lépések után lehet és kell a hosszú távú reformokról, így az adóreformról is beszélni. Veres János kiemelte: nincs lehetőség arra, hogy 160 milliárd forintot meghaladó összegben adóbevételeket csökkentsenek 2009-ben. Gyurcsány Ferenc szerint egy 3-4 százalékos növekedés 500 milliárdos adócsökkentést tud majd lehetővé tenni - ha újra elérünk addig. A munkaadók szerint rövid távon le kell mondani az adók mérsékléséről, ám Demján Sándor figyelmeztetett: nem megengedhető, hogy a kormányzat a bevételhiányt új adónöveléssel kompenzálja.
Az elhangzottak szerint egyetértésre lehet jutni abban, hogy az uniós források mind nagyobb részét kapják meg a vállalkozások a fejlesztések finanszírozására. Gyurcsány Ferenc a kormány új kezdeményezését, a 800 milliárd forintos programot említette, Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy az uniós forrásokból a jelenlegi 3,5 százalék helyett 30 százalékban kellene részesednie a kkv-szektornak. Az MDF 150 milliárd forintos hiteltámogatást adna a kisvállalkozói szférának.
Gyurcsány Ferenc zárszavában kifejtette: most mindenki adót emel, kiadásokat csökkent a világban. Nagy-Britanniában 2009-2010-ben adót emelnek és kiadást csökkentenek, Írországban emelkedik a jövedelemadó, Franciaországban 2012-ig elhalasztották az adóreformot, így Magyarországnak is hasonló tervet kell kidolgoznia. A gazdaság középtávú céljait újabb dokumentumban kell majd lefektetni, amely a konvergenciaprogramot váltaná fel. A konvergenciaprogram azzal, hogy a hiány három százalék alá csökkenhet jövőre, befejezte feladatát - szögezte le Gyurcsány, utalva a programot ért kritikákra.
A miniszterelnök ezt követően sorolni kezdte, mely javaslatokkal érthet egyet a kormány. A pénzügyminiszter is megjegyezte: az adóegyszerűsítő, adóalap-szélesítő intézkedések esetében bármely párt nyújthat be módosító javaslatot, azt a kormány hajlandó támogatni. Szót ejtett arról is, hogy az új pártfinanszírozási szabályozást akár közösen is be lehetne nyújtani, például a legutóbbi egyöntetűen támogatott verzió szerint. Orbán Viktorral egyetértve a miniszterelnök is csökkentené a korrupciót, ám ehhez az is kell - mondta Gyurcsány -, hogy a Fidesz is megszavazza a pártfinanszírozásról és a közbeszerzésről szóló törvényt.
