Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az államháztartási hiányra (áht) vonatkozó rugalmasabb szabályozás ötlete is felmerült a hétvégi uniós minicsúcson, jóllehet konkrét intézkedéseket nem fogadtak el a jelenlévők. Ezzel párhuzamosan az európai jegybankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy az inflációs kockázatok ellenére - amelyről hónapról hónapra beszámolt az ECB - kamatot csökkentsen a kormányzótanács.
Miközben az európai recesszió veszélyére a maastrichti konvergenciakritériumok lazább kezelésén keresztül adnának választ a vezető politikusok, az Ecofin keretében ma ülnek össze tanácskozni az uniós pénzügyminiszterek. Bár nem lehet hivatalosan tudni, hogy ezek a kérdések előkerülnek-e, azonban meglepő lenne, ha semmilyen formában nem esne szó róluk a tanácskozáson. A Pénzügyminisztérium azonban csak az ülést követően kíván nyilatkozni arról, hogy Magyarország egy ilyen kérdésben milyen álláspontot képviselne.
Ha tényleg sor kerülne a konvergenciakritériumok enyhítésére, akkor csak a válság kezelésével kapcsolatban lehetne azt elfogadni - véli Samu János, a Concorde makroközgazdásza. A hiánycél mögött ugyanis a hosszú távon kiegyensúlyozott költségvetés gondolata húzódik meg. A mostani recessziós veszélynél azonban indokolt a pénzügyi intézmények megmentése a pénzügyi közvetítőrendszer megóvása érdekében. Így az még elfogadható, hogy a hiánycélt ezek nélkül a tételek nélkül számoltatja el az unió, azonban az nem engedhető meg, hogy általában növeljék az eladósodottság mértékét.
Azt a kockázatot sem lehet kizárni, hogy ha a hazai áht-hiány megfelelő alakulása ellenére a piac mégis fiskális lazításra számítana, ezért növekednek a forinteszközök kockázati felárai - mondta Samu János. Mindeközben a magas folyómérleg-hiány miatt erőteljesen a külföld finanszírozására vagyunk utalva, ami a mostani helyzetben igen kockázatos.
Amire viszont most mindenképp szükség lenne, hogy Európa egységesen reagáljon a különböző kihívásokra egy jól átlátható szabály alapján - tette hozzá Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Nem szerencsések az olyan egyoldalú lépések, mint Angela Merkel német kancellár ígérete a teljes betétbiztosításról, mivel erre a többi országnak is lépnie kell, hacsak nem akarják, hogy az összes tőke Németországba áramoljon. A most kialakult környezet, ahol ad hoc módon adnak választ a problémákra, s olyan versenyjogi és makrogazdaságot érintő kérdésekre bólintanak rá, amelyeket más körülmények között nem engedélyeztek volna, nem kedvez a szabálykövetésnek. Így elképzelhető, hogy a fiskális politika is hajlamosabb lesz a túlköltekezésre, mivel egy ilyen környezetben nem valószínű, hogy bárki is túlzottan hőbörögne a vártnál magasabb deficit miatt.
