Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi szálláshelyek a tavalyinál egyértelműen rosszabb nyarat zártak - derül ki a KSH legújabb adataiból. A jó forgalmú május után a három nyári hónapban az egy évvel korábbitól elmaradó teljesítményt produkált a magyarországi idegenforgalom: miközben csak kissé csökkent a vendégforgalom, a kereskedelmi szálláshelyek árbevétele reálértéken csaknem négy százalékkal visszaesett.
Az idei első nyolc hónapban 2,4 millió külföldi vendég 7,1 millió vendégéjszakát töltött az országban a statisztikai hivatal által regisztrált szálláshelyeken. Bár a vendégek száma 4 százalékkal felülmúlja az egy évvel korábbit, a vendégéjszakák száma stagnált. A szállodákban töltött éjszakáknál a három- és az ötcsillagos kategóriában volt növekedés, a többinél stagnált vagy visszaesett a forgalom. Január-augusztusban a szállásokon 2,9 millió belföldi vendég 7,3 millió éjszakára jelentkezett be, az előbbi két százalékkal több, az utóbbi viszont egy százalékkal kisebb a múlt évinél. A kereskedelmi szálláshelyek a nyolc hónap alatt 165 milliárd forint árbevételt értek el, ez ugyan folyó áron egyszázalékos növekedés, ám eközben az ágazatban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek, így a forgalom reálértéken számolva mintegy 3,4 százalékkal zsugorodott.
Az eddigi adatok alapján nem kell temetni az idegenforgalmi évadot, jól teljesít az ágazat - jelentette ki Gyenesei István, a turizmust is felügyelő önkormányzati miniszter. Véleménye szerint ezt igazolja, hogy az MNB fizetésimérleg-adatai szerint az idei első félévben a turizmus 1,67 milliárd euró bevételt ért el a tavalyi 1,493 milliárd után, igaz az ágazat többlete egy év alatt 80 millió euróval, 538 millió euróra mérséklődött.
Nem osztja a kincstári optimizmust Hülvely István, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója, aki szerint idén tovább csökkent a magyarországi szállodaipar jövedelmezősége, ezzel együtt az ágazat nemzetközi versenyképessége is. Az ágazat számára kedvezőtlen, hogy idén csupán másfél százalékkal emelkedett a hotelek díjbevétele, miközben a szállodai kapacitások is körülbelül egy százalékkal nőttek, azaz az egy helyre jutó vendégforgalom stagnált - mondta lapunknak Hülvely. Ráadásul a szolgáltatók idén jelentős költségoldali inflációval szembesülnek: a fő kiadások közül az energiáért mintegy 30 százalékkal, az élelmiszerekért 15 százalékkal fizettek többet, ráadásul béroldalon is érzékelik a nyomást. Mindez - kiegészülve a versenytárs országokhoz képest magas, húszszázalékos áfával - jelentősen csökkenti a vállalkozások jövedelmezőségét, ezzel együtt a fejlesztésekre fordítható összegeket, így az végső soron a színvonal csökkenéséhez vezethet. A gondokat csak tetézi, hogy az utóbbi évek gyors szállodaépítési hulláma nyomán előbb-utóbb csődbe is mehetnek a törlesztőrészleteket kitermelni nem tudó hotelek: a vezérigazgató szerint ez két éven belül érzékelhető lesz az ágazatban. A negatív folyamatokat pedig csak részben képes ellensúlyozni a forint - az utóbbi hetekben tapasztalt - gyengülése.
