Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jövő évi költségvetést 353,6 milliárd forint tartalékkal tervezték, ebből a béremelési céltartalékok 143 milliárd forintot tesznek ki, így alaphangon is 210 milliárd forint olyan tartalékkal rendelkezik a büdzsé, ami zárolt vagy később zárolható, abban az esetben, ha a bevételek elmaradnának a tervezettől. Az idei költségvetésben összesen 314 milliárd forintos tartalék volt, vagyis a növekedés több mint negyvenmilliárd forint.
A parlament előtt fekvő törvényjavaslat 975,9 milliárd forintos államháztartási hiánnyal számol, vagyis belső átcsoportosítások nélkül is legalább a deficit húsz százalékára rúgó tartalékkal mehetne neki az évnek a kormány, ha a költségvetési javaslatát ebben a formában el is fogadja majd a Ház.
Kérdésként szokott felvetődni maga az elfogadás is, hisz jelenleg kisebbségben kormányoz az MSZP, ám még a többségi években is puhulni szokott a büdzsé. Veres János pénzügyminiszter múlt hétfőn, a javaslat beterjesztése előtti sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy tárgyalási alapot jelent a céltartalék annak érdekében, hogy a költségvetési törvény megkapja a szükséges támogatást a parlamentben - természetesen a hiányt nem növelve. A mindenkori pénzügyminiszterek trükkje, hogy az általános tartalékot - amely elvileg az előre nem látható kiadások fedezetére szolgál - a törvényi minimumhoz képest kissé túltervezik, hogy a vita során lehessen belőle egy-két milliárdokat csippentgetni. Az államháztartási törvény szerint a költségvetési tartalék nem lehet kevesebb, mint a kiadási főösszeg fél százaléka, vagyis 2009-ben 46,9 milliárd forint, tehát itt mintegy tízmilliárd forintot engedhet a Pénzügyminisztérium. A központi egyensúlyi és a fejezeti tartalékok várhatóan a vita alatt sem változnak - illetve ezekből nem engedne a kormány, ám a céltartalékok 143 milliárdos keretében van némi tartalék. Céltartalékot idén béremelésekre különítettek el; miután a jövő évi bérkorrekcióról még nem köttetett alku az érdekegyeztető fórumon, így a megállapodás fedezetéül a céltartalék szolgál, illetve ennek egy része is feláldozható a tárgyalásokon, így mintegy 15 milliárd forintos mozgástere lehet a kormánynak a költségvetési alkukra, annak érdekében, hogy a hiányzó szavazatokat is bebiztosítsa magának a kormányzat.
