Az MNB által tegnap közzétett második negyedéves folyómérleg-hiány nagyobb lett ugyan a várakozásoknál, ez azonban elsősorban módszertani változtatásokra vezethető vissza. A revízió a régebbi számokat is érintette, a tavalyi 5 százalékos GDP-arányos hiány 6,4 százalékra emelkedett - mondta Gárgyán Eszter, a Citibank makroelemzője. A változás az áruimportot húzta különösen lefelé, mivel a külföldön bejegyzett, Magyarországon csak áfabevallásra kötelezett vállalatok forgalmával kapcsolatos tételek ide kerültek át a statisztikai hiba sorából. A változtatás következtében a revízió az uniós csatlakozást követően növelte meg jelentősen a távolságot a folyó- és tőkemérleg oldalról (alulról) és a pénzügyi mérleg oldalról (felülről) számított finanszírozási igény között.
A második negyedéves 1837 millió eurós folyómérleg-hiány szerkezetében már látszik a lassuló exportdinamika, a jövedelmek évről évre folyamatosan bővülő kiáramlása viszont mérsékeltebb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Az első negyedév eredményét jelentősen segítő, csaknem 800 millió euró uniós tőketranszferek ugyan most épp hogy meghaladták a 100 milliót, ez a tételsor azonban a későbbi negyedévekben tovább csökkentheti Magyarország külső finanszírozási igényét.
A pénzügyi mérleg szerkezete eközben kedvező irányba tolódott el, mivel a működőtőke-beruházások finanszírozták szinte a teljes hiányt, és a legsérülékenyebb tételnek számító portfólióbefektetések egyenlege lényegében nullára csökkent - mondta Szentiványi Nóra, a JPMorgan szakértője. Előbbinek többek között a külföldi magyar tőkejövedelmek újrabefektetéseinek csökkenése az oka. A Budapest Airport tavaly második negyedévben történt eladása görgetett négy negyedéves alapon számítva kikerült a bázisból, ez is segíti a finanszírozás további javulását - tette hozzá Gárgyán.
