Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nemzetközi piacok bizonytalansága miatt nem szabad elhamarkodott döntéseket hozni sem a jegybanknak, sem a gazdaság más szereplőinek - mondta tegnap Simor András MNB-elnök. A nemzetközi turbulencia most már nemcsak olyan bankokat ér el, amelyeknek közvetlen ingatlanpiaci kitettsége volt, hanem olyanokat is, amelyek túlzott kockázatot vállaltak. A hazai pénzügyi rendszerre azonban nincs közvetlen hatása a válságnak.
A globális pénz- és tőkepiaci megrázkódtatások következményei a hazai inflációs kilátások szempontjából nem egyértelműek. A hitelezési feltételek szigorodása és az egyesült államokbeli belső kereslet vártnál nagyobb visszaesése, valamint az olaj, élelmiszer és egyéb nyersanyagok iránt a világgazdaság lelassulását követő igénycsökkenés okozta ármérséklődés ugyanis támogatná a hazai árstabilitás minél gyorsabb elérését. Ezzel párhuzamosan viszont a globális kockázatvállalási hajlandóság visszaesése a forinteszközöktől elvárt hozamok emelkedéséhez vezet, s ez az árfolyamcsatornán keresztül drágítja az importtermékeket.
Ugyanakkor a jegybanki várakozásoknak megfelelően alakuló mérséklődő ütemű infláció és a továbbra is negatív kibocsátási rés ellenére a hazai folyamatok is szolgáltatnak kedvezőtlen híreket. A versenyszféra béralakulásával a monetáris tanács továbbra sincs megelégedve, mivel nincs összhangban a termelékenység növekedésével és az inflációs céllal. A vállalatok ugyanis inkább a foglalkoztatást fogják vissza és nem a bérkiáramlást.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy a monetáris tanács túlnyomó többséggel foglalt állást a 8,5 százalékos jegybanki alapkamat tartása mellett, s amíg a nemzetközi és hazai "felfelé mutató" kockázatok nem csökkennek tartósan, addig nem lesz kamatvágás. Elképzelhető egy olyan szcenárió, hogy akár már idén nyugodtabbá válnak a piaci kedélyek s lazíthatnak a monetáris kondíciókon, azonban a kamatvágó trend kezdete 2009-re való átcsúszásának nagyobb az esélye - mondta Barcza György, a K&H vezető közgazdásza. A feltörekvő piacok valutáit ugyanis még csak most éri el a válság szele, s ennek lefutása sem várható egyik pillanatról a másikra. A Fortis likviditási gondja egy újabb figyelmeztetés volt a felszín alatt rejlő komoly feszültségekre, azaz még korai lenne a válság végét várni. A hazai pénzügyi rendszerben azonban olyan banki szereplők vesznek részt, amelyeknél kiegyensúlyozott a betét-hitel arány, azaz egyelőre nincs jele annak, hogy a turbulenciák közvetlenül érintenék Magyarországot - tette hozzá Barcza.
