Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Veres János pénzügyminiszter személyesen adta át tegnap a Parlamentben Szili Katalin házelnöknek a 2009-es költségvetés tervezetét. A kormány által előterjesztett javaslat "kis hibával" szigorú büdzsének minősíthető, ugyanis egy nagy területet leszámítva gyakorlatilag minden kiadás csökken. A "kis hiba" a szociális kiadások területe. Itt növekedést tervez a kormány. Nem túl látványosat, mert a GDP 30,05 százalékát fordítja erre a területre - ez 0,05 százalékkal több a korábbinál.
A szociális ellátások az inflációval megegyező mértékben - 4,3 százalékkal -, míg a nyugdíjak 5,6 százalékkal emelkednek. Így az erőfeszítés a szigorra lényegében elfolyik: a szociális kiadások tabuként kezelése miatt az újraelosztás mértéke alig csökken.
A költségvetés tervezete némi optimizmust sem nélkülözve háromszázalékos gazdasági növekedéssel és 4,3 százalékos inflációval számol, így az államháztartás hiánya az idei 3,8 százalékról 3,2 százalékra csökken, ami a nyugdíjreform-korrekció után 2,9 százalékot tesz ki, ami akár történelmi jelentőségű is lehetne - ahogy azt Veres János tegnap jelezte -, ám valójában "csak" a 2000-es adat újbóli megismétlése lehet. Az államháztartás nominális hiánya az idei várható 1031 milliárd forint után jövőre 975,9 milliárd forint lehet. A 2009-es költségvetés számait nézve nincs olyan minisztérium, ahol számottevő növekedést terveznek a kiadásokban. A miniszterelnökség forrásai látszólag 15 százalékkal nőnek, ám ennek jelentős része az a 78 milliárd forintos központi egyensúlyi tartalék, ami az idén még csak 20 milliárd forint volt. Látva a világgazdasági környezetet, illetve a büdzsére ható kockázatokat, nagy valószínűséggel ezt a tartalékot a hiány csökkentésére fordítják.
A költségvetési költekezésben érdemi növekedést az uniós támogatásoknál, a Pénzügyminisztériumban és az oktatási kiadásoknál lehet találni. A PM növekvő kiadásai a nyugdíjalap támogatásával, illetve a nem biztosítottak után fizetendő járulékainak növekedésével magyarázhatók, de például az uniós befizetéseink is 20 milliárddal nőnek az ideihez képest, így 226 milliárd forintra emelkedik. (Az uniós egyenlegünkre nem lehet panasz, hiszen míg idén 633 milliárd forint lehívható uniós támogatást kapott a költségvetés, ez az összeg 2009-ben 774 milliárd forint lesz. A hazai önrésszel, illetve a mezőgazdasági támogatásokkal együtt összesen 1002 milliárd forint uniós támogatást kap az ország a 226 milliárdos tagdíjért cserébe.)
A legnagyobb forráselvonáson a gazdasági minisztérium jogutódjai esnek át. A GKM idén még 600 milliárdos költségvetéssel ment az évnek, a két utódtárca pedig jövőre összesen 321 milliárdból gazdálkodhat.
