Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A 2009-es költségvetés már ismert makrogazdasági pályája alapján milyen büdzsére számít? - kérdeztük Bartha Attilát a Kopint-Tárki Zrt. kutatási igazgatóját.
- Alapvetően jó irányba mozdult el a költségvetés makropályája a konvergenciaprogramhoz képest, így az közelebb került a valósághoz. Ugyanakkor érzésem szerint a PM szakított az elmúlt két évben megszokott, erőteljesen konzervatív tervezésével, most mintha megengedőbbek lennének saját magukkal szemben. A háromszázalékos gazdasági növekedés, a 4,3 százalékos infláció vagy akár a hatszázalékos beruházásnövekedési előrejelzés kevésbé óvatos tervezést takar. Realista, de nem a legóvatosabb. Ennek ellenére elérhető a 3,2 százalékos GDP-arányos hiány, a büdzsében nem tervezési, hanem politikai kockázatok vannak.
- A volt koalíciós pártok tárgyalásán újra felmerült a költségvetési kiadási plafon bevezetése. Látja-e realitását ezeknek a törvényhozási próbálkozásoknak?
- Általános tapasztalat a kelet-közép-európai gazdaságok esetében, hogy kis túlzással élve bármilyen típusú szabályozás hosszú távon csak pozitív haszonnal jár. Jelenleg semmilyen tervezési szabály nem köti nálunk a regnáló kormány kezét, hiszen még a pozitív elsődleges - kamatkiadások nélkül számított - egyenlegre vonatkozó előírást is eltörölték az államháztartási törvényből, mondván, hogy lesz majd közpénzügyi csomag. A jelenlegi semmihez képest már az elsődleges többlet követelményének visszahozása is komoly előrelépés volna.
- A parlament előtt fekvő közpénzügyi csomagot sokan bírálják annak bonyolultsága, összetettsége miatt. Egyetért ezekkel a bírálatokkal?
- Mindez gazdasági kultúra kérdése. A magyar mentalitás imádja a bonyolult szabályrendszereket, pedig ezeket nehéz betartani és könnyű kijátszani. Ezért azt gondolom, hogy nem a lehető legjobb megoldás a parlament előtt fekvő költségvetési szabályrendszer, amelynek betartását egy költségvetési hivatal ellenőrizné. Sokkal egyszerűbb lenne az államháztartási hiányra és/vagy az államadósság csökkentésére egyértelmű szabályokat előírni. Emellett persze elfogadható a tervezési szabályrendszer törvénybe iktatása is - de az egyértelmű követelmények még fontosabbak lennének.
