Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Direkt hatása nem, indirekt következményei azonban mindenképpen lesznek az egyre érzékelhetőbb gazdasági világválságnak - fejtette ki Gyurcsány Ferenc az MGYOSZ pénteki rendezvényén. A miniszterelnök szerint már ezt tükrözi a forráshiány, a budapesti tőzsde forgalmának hanyatlása, valamint a hitelek kamatainak emelkedése. Drasztikus hatás azonban nem várható, mert ha a nemzetközi tőkepiaci válság következtében minden leírásra sort kerítenek hazánkban, a veszteség akkor is csak néhány tízmilliárd forintban lesz mérhető. A recesszió óvatos gazdaságpolitikára és eddigi nézeteik átértékelésére kényszeríti a politikusokat és gazdasági szakembereket - állította Gyurcsány Ferenc.
A piac önszabályozó képességébe és a neokonzervatív gazdaságpolitikába vetett hit alapvető revízióra szorul - mondta a kormányfő. Az állam szerepének további csökkentése megítélése szerint jelen körülmények között nem indokolt, és a piac szabályozásának erősítése mellett is komoly érvek szólnak, beleértve a nemzetközi intézményrendszer korszerűsítését, a nemzeti pénzügyi felügyeletek megerősítését és egy összeurópai felügyeleti szervezet létrehozását.
A recesszió Magyarországon is növeli a kockázatokat, így a jövőre tervezett három százalék körüli GDP-növekedés is veszélybe kerülhet. Ezért a kormány az ennél alacsonyabb növekedési rátára is készített vészforgatókönyveket. Az idei kétszázalékos növekedésről szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy ez az európai középmezőnyt jelenti, hiszen egy tucat országban ennél alacsonyabb a növekedés. Az állam szerepvállalásának megítélésében Gyurcsány a skandináv országokkal vetette össze hazánkat. Az ottani tapasztalatok figyelembevételével csak az újraelosztás csökkentését tartja fontosnak, a jövedelemcentralizációét nem. Adatai szerint az újraelosztás 2006-2009 között 52,2 százalékról 46,7 százalékra esik vissza, ami figyelemre méltó teljesítmény. A jövedelemcentralizáció esetében csak a jövő év második felétől várható mérséklődés.
A költségvetésből csakis az oktatásra, szakképzésre és kutatásra, valamint kultúrára fordítható rész növelhető, a többi nem - hangsúlyozta a kormányfő, történelmi tettnek minősítve, hogy míg korábban a választás előtti évben a hiány növekedett, jövőre csökkenni fog. A közszféra leépítésében ugyanakkor nincs további tartalék: ha az összes minisztériumot becsuknák és az ott dolgozókat elbocsátanák, akkor évente 70 milliárd forint megtakarítást lehetne elérni (az elmúlt két évben már elbocsátották az államigazgatásban dolgozók 25 százalékát és megszüntették az intézmények felét).
Aki ma drasztikus adócsökkentést ígért, az felelőtlen - summázta Gyurcsány Ferenc a hónapok óta tartó vitát - , azonnali megoldásokra, gyors eredményekre nem lehet számítani. A kiút a folyamatos adómérséklés, ami a 2009-es költségvetésben is tetten érhető.
