Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon a kutatás-fejlesztési (k+f) célú ráfordítások értéke nominálisan a 2005-2006-os, évi 10 százalék feletti fejlődéshez képest 2007-ben csupán 3,3 százalékkal emelkedett, így a 245,7 milliárd forint csupán a GDP 0,97 százalékát tette ki, szemben az egy évvel korábbi 1,0 százalékkal - adta hírül a KSH. A visszaesés oka alapvetően a költségvetési szervezetek és a felsőoktatásban működő kutatóhelyek ráfordításainak csökkenése, a vállalkozási szektor ráfordításai ugyanis 7,7 százalékkal - igaz, az előző évinél kisebb ütemben - nőttek. A k+f célú beruházások értéke harmadával esett vissza. Tavaly a gyógyszeralapanyagok és -termékek gyártásának k+f-jére költöttek a legtöbbet (39,2 milliárd forint), ez a céges ráfordítások csaknem harmadát jelentette, csakhogy ez az érték 2006-ban még 49 milliárd forint volt.
A statisztikai hibahatárokat figyelembe véve a KSH adatai lényegében stagnálást mutatnak a területen - mondta lapunknak Molnár Károly k+f-ért felelős tárca nélküli miniszter. Véleménye szerint örvendetes, hogy a vállalkozási szektor ráfordításai 7,7 százalékkal nőttek. A stagnálás egyik lehetséges okaként az EU kutatás-fejlesztési keretszabályának elhúzódó magyarországi notifikálását említette, emiatt ugyanis jóval kevesebb állami forrást fizettek ki az ÚMFT és az Innovációs Alap forrásaiból. Molnár szerint a stagnálás távol áll a kormány céljaitól, ezért alapos vizsgálatot is elrendelt az okok és megoldási lehetőségek feltárása érdekében.
Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke emlékeztet: az EU 2007-es Innovation Scoreboardja szerint a jelenlegi trendek alapján innovációban az EU-átlagot Magyarország 34 év múlva érheti el - ebben még Románia (22 év) és Bulgária (20 év) is előttünk áll, hogy a csehek 10 évéről ne is beszéljünk. Az elnök úgy véli, a vállalati k+f költésben a következő években nem várhatóak nagy változások, minden bizonnyal megmarad a nagyvállalatok dominanciája. A kkv-szektorban nem az átlagos innovációs intenzitás az alacsony, hanem van néhány száz fokozottan innovatív vállalkozás, míg a többiben gyakorlatilag nincs innováció. A gazdasági környezet romlása oda vezet, hogy a nem innovatív vállalatok, ahol lényegében csak a munkabérköltségen lehet spórolni, fokozottan ki vannak téve a csődveszélynek, másrészt azonban éppen a feltételek romlása miatt erősen csökken a kockázatvállalási kedv - mondta a MISZ első embere.
A KSH adatai szerint bár a kutatóhelyek száma tavaly 1,9 százalékkal nőtt, a k+f-ben foglalkoztatottaké 1,8 százalékkal csökkent, így 2007-ben 2840 kutatóhelyen 49 485 ember végzett - teljes vagy részleges munkaidőben - ilyen tevékenységet. A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám viszont lényegében változatlan (25 954 fő) maradt, így az összes foglalkoztatotthoz viszonyított arány is megegyezett a 2006-ossal (0,66 százalék).
A kutatóhelyek száma 1,9 százalékkal nőtt 2007-ben. Továbbra is a felsőoktatásban működik a legtöbb (1496), ez azonban 56-tal kevesebb a 2006-osnál. A kutatóintézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek száma 11-gyel (219), míg a vállalkozási kutatóhelyeké 98-cal emelkedett (1125). A kutatóhelyek 49 százaléka Közép-Magyarországon található, a legkevesebb Észak-Magyarországon (6 százalék); a legdinamikusabb fejlődést pedig az Észak-Alföld produkálta, így ez a régió - helyet cserélve a Dél-Alfölddel - másodikká lépett elő.
