Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még mindig világszerte érvényesülő tendencia - ami ma már nem magyarázható a biológiai adottságokkal -, hogy a női munkavállalók kevesebbet keresnek a férfiaknál. A férfiak bruttó bére alapján számolva átlagosan mintegy 15 százalék a nők bérelmaradása, Magyarországon a különbség 11-12 százalék között mozog. Az eltérésnél nem elsősorban arról van szó, hogy azonos munkáért nem azonos bért fizetnek a két nem dolgozóinak - bár erre is akad példa -, hanem inkább arról, hogy a két nemhez tartozók eltérő munkát végeznek. A nők foglalkozás szerinti összetétele ugyanis lényegesen eltér a férfiakétól. Bár viszonylag kevés szakmába koncentrálódnak, de így is női foglalkozásnak számít például az eladói vagy az adminisztrátori munka. E szakmák közt sok a nagy pszichikai, fizikai megterhelést okozó tevékenység. Ezenkívül az általában nagyobb keresettel járó magasabb vezetői beosztásokba is jóval nagyobb valószínűséggel neveznek ki férfiakat, mint nőket, még a női szakmákban is - derül ki a munkaügyi statisztikákból, amelyek szerint a magyar gazdaságban csupán minden harmadik vezető kerül ki a gyengébb nemből. Ugyancsak markáns férfitöbbség van az alkalmazottat tartó önfoglalkoztatók, vállalkozók között (a nők aránya 31 százalék).
Az Európai Bizottság egy tanulmánya szerint az unióban az üzleti vállalkozásokban a vezetői állásoknak minősülő pozíciók (vezérigazgató, igazgató és kisvállalkozások vezetői) csupán 32 százalékát töltik be nők. A nők felső vezetésben való alulreprezentáltsága még erőteljesebb a nagyvállalkozásoknál, ahol a vezető cégek igazgatótanácsi tagságának majdnem 90 százalékát férfiak adják.
Nem éri el a 10 százalékot a nők aránya a tőzsdei társaságok vezető testületeiben, a cégek harmadánál pedig az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban egyáltalán nem képviseltetik magukat. A magyarországi részvénytársaságok vezetőségét még mindig a férfiak uralják, a cégek mintegy 30 százalékánál egyáltalán nincsen vezető beosztású nő - derült ki a lapunk által készített felmérésből (Napi, 2008. augusztus 4.). A 37 tőzsdei társaság összesen 353 igazgatója, felügyelőbizottsági tagja között 43 nő található (12,2 százalék), ez ráadásul kisebb arány, mint a két évvel korábbi (12,9 százalék). A felügyelőbizottságoknál 15 százalékos a női szerepvállalás, míg az igazgatóságokon belül 9,9 százalék. (Holott ma már a magyar diplomások több mint 54 százaléka nő; ezen belül a közgazdasági és jogi diplomások körében eléri a 60 százalékot.)
Nemzetközi összehasonlításban Magyarország még mindig jócskán elmarad a női vezetők helyzetében listavezető Norvégia 22 százalékos arányától - ráadásul ott 2005 óta él egy szabály, amely a 40 százalékot célozza meg. A magyar mutató megközelíti az amerikai 13,6 százalékos női képviseletet és magasan lekörözi - még a kuvaiti vagy ománi szintet is alulmúló - Olaszországot (2 százalék), valamint a fél százalékot sem elérő Japánt.
