A GKI Gazdaságkutató Zrt. a 2009-es költségvetés elfogadását tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, de nem sokkal kisebb egy 2009-es első félévi előrehozott választás valószínűsége sem - mondta Vértes András, a GKI elnöke. A 2010-ig előretekintő középtávú prognózisban nem számolnak azzal - egy kormányváltás esetén sem -, hogy a magyar gazdaságpolitika letérne a konvergenciapályáról. A program változhat, de a pálya elhagyását még egyszer nem engedheti meg magának az ország. A GKI azzal számol, hogy az államháztartás hiánya 2010-ben a GDP 2,7 százalékára csökken, vagyis a 2010-2011-ben az ország teljesítheti az euróbevezetés feltételeit, 2012-13 táján pedig sor kerülhet a monetáris unióhoz való csatlakozásra. Vértes szerint ez az időpont egybeesik a lengyel és a cseh tervekkel, így a három ország egyszerre vezethetné be az eurót - mindez többlethaszonnal is járhat.
A 2008-2010 közötti időszakban a magyar gazdaság hároméves átlagos növekedését 3,1 százalékra várja a GKI, ez megegyezik a 2005-2007 közötti időszak növekedési ütemével, ám fenntartható módon. Miközben a külső konjunktúra jóval kedvezőtlenebb lesz a 2008-2010-es időszakban, az építőipari növekedés, illetve a mezőgazdaság ellensúlyozza ezt a visszaesést. A lakossági fogyasztás normalizálódik - a hároméves átlagban 2,2 százalékot várnak a kutatók, ami magasabb az ezt megelőző 1,2 százalékos szintnél, de messze elmarad a 2002-2004 extrém magas közötti fogyasztásnövekedéstől.
