Makroszempontból kedvezőtlenek lettek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) béradatai: miközben a vállalkozások lazítottak szigorú bérezési politikájukon, a közszférában is egyre több pénz marad a borítékban. A jegybank által leginkább figyelt mutató, az eseti kifizetések (prémium, jutalom, külön egyhavi juttatás) nélküli rendszeres bruttó keresetek dinamikája a versenyszektorban a májusi 7,4 százalékról a hatodik hónapban 8,9 százalékra, a közszférában pedig 6,9-ről 7,4 százalékra emelkedett. A mindent számba vevő mutatók alapján 2008 júniusában a bruttó átlagkereset 9,7 százalékkal, a nettó pedig 8,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi értékhez képest, így az első félévben az előbbi 8,2 százalékkal, az utóbbi pedig 7,3 százalékkal gyarapodott.
Míg január-júniusban a nettó keresetek a versenyszférában 8,5 százalékkal - azaz infláció feletti ütemben - gyarapodtak, addig a költségvetési területen 5,2 százalékos a növekedés. Január-júniusban a reálkeresetek - a fogyasztói árak 6,8 százalékos növekedése mellett - 0,5 százalékkal gyarapodtak. A béradatok volatilitásában a munkanapok változó száma, a szezonalitás és a munkaerőpiac nehezen mérhető fehéredése egyaránt szerepet játszik, ezért valószínűleg még időre van szükség a helyzet pontos megítéléséhez.
A versenyszférában eddig idén a bruttó keresetek az átlagot leginkább meghaladó mértékben nőttek a pénzügyi szektorban (+16 százalék), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásoknál, valamint a nyomdaiparban (+14 százalék). Idén az első félévben a legalább ötfős vállalkozások és a költségvetési intézmények által foglalkoztatottak száma összesen 2,755 millió volt, ez egy százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál; ezen belül a közszférában átlagosan öt százalékkal csökkent a létszám, míg a magánszférában egy ezrelékkel emelkedett.
