Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A monetáris tanács (MT) július 21-ei ülésén a 8,5 százalékos alapkamat szinten tartására tíz tag szavazott, míg Bánfi Tamás a 25 bázispontos csökkenést támogatta - derül ki a pénteken publikált rövidített jegyzőkönyvből.
Rövid távon az inflációs folyamatok megfeleltek a jegybank korábbi várakozásainak, ugyanakkor a kilátásokat ellentétes irányban befolyásolja a nemzetközi energiaárak drasztikus emelkedése és a forint jelentős erősödése. Ezeknek a tényezőknek a hatása azonban a monetáris politika számára releváns időhorizonton egyelőre még nehezen ítélhető meg - értettek egyet az MT tagjai. Szintén közös vélemény, hogy a forint felértékelődésében fontos szerepet játszottak fundamentális tényezők, például a Magyarország egyensúlyi helyzetében 2006 óta beállt javulás. Többek szerint azonban az árfolyam-erősödés tartóssága ma még bizonytalan, mivel az nagyon gyorsan következett be.
A testület szerint a magyar gazdaság továbbra is a potenciálisnál lassúbb ütemben fog növekedni. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a reálárfolyam felértékelődésével párhuzamosan az exportkereslet visszaesése és az importverseny erősödése miatt tovább romlottak az elmúlt időszakban a gazdasági kilátások, ami a foglalkoztatás csökkenéséhez vezethet.
Az MT úgy látja, hogy a jegybanki alapkamat elmúlt hónapokban végrehajtott emelése és a monetáris kondíciók érdemi szigorodása elősegíti az inflációs célok teljesítését. A kilátások javulását az árfolyamsáv eltörlése is támogatta, mert ezáltal nőtt a monetáris politika mozgástere. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a monetáris szigorítás hatása csak lassan gyűrűzik át a vállalatok árazási magatartásába, ezért kulcskérdés, hogy a szigor mennyire tekinthető tartósnak. A tanács továbbra is szükségesnek látja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását.
