A 2005-2007-es első szén-dioxid-kvótakiosztási időszakhoz képest a következő, 2008-2012 közötti periódusra Magyarország a tervezettnél 10,8 százalékkal kevesebb kvótát kapott, ami komoly gazdasági kihívást jelent. A kvótaszűkítés leginkább az energiaszektort érinti, hiszen a teljes kibocsátásunk több mint 70 százalékát az erőművek adják.
Tagadhatatlan, hogy az első kvótakiosztási időszak túlallokációja miatt viszonylag kedvező helyzetben volt a magyar gazdaság, így nem is igen történtek kibocsátáscsökkentő intézkedések, az ingyenes kvóta megszüntetése - amit Brüsszel 2012 utánra tervez - pedig még nehezebb helyzetet teremthet. Civin Vilmos, a Magyar Villamos Művek környezetvédelmi osztályának vezetője szerint a jelenlegi kvótaszűkítés azt jelenti, hogy a hazai erőműveknek a tényleges kibocsátásukhoz képest 10-20 százaléknyi kvótájuk hiányzik, amit vagy megvesznek, vagy kibocsátáscsökkentést eredményező beruházást hajtanak végre. Ám mindkét megoldás drága, elég a mai 22-25 euró/tonnás kvótaárra gondolni. Az energiaszektorra érvényes ingyenes kvóta megszüntetése pedig azt eredményezheti, hogy akár 10 százalék feletti villamosenergia-drágulás is bekövetkezhet.
Bár klímavédelmi szempontból kétségkívül előnyös és szükséges a kvótaszűkítés, a gazdasági szereplők számára nagy gondokat okoz, mert nem biztos, hogy minden piaci szereplő át tudja hárítani a fogyasztókra a növekvő költségeket, illetve ahol közvetlenül megtehetik is (villamos energia, távhő), ott is számolni kell az egész gazdaságot befolyásoló szociálpolitikai hatásokkal. Számos ágazatban pedig olyan versenyhátrányt jelenthet a kvótaszűkítés - az ásványolaj-feldolgozástól a cementiparon át a cukoriparig -, ami akár egész iparágak csődjéhez, a termelés nem uniós országokba telepítéséhez vezethet (Napi, 2008. július 9.).
Mayer György