Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A forint ingadozási sávjának február végi eltörlése óta látványos erősödésnek indult a magyar valuta. Az év első felében 9 százalékkal értékelődött fel az euróval szemben, a januári 256-os kurzus az előző hónapra átlagosan 232-re csökkent. Július második felében ugyan elkezdődött a sokak által várt, mérsékelt ütemű korrekció, azonban a korábbi évek szintjénél még így is erősebb marad az árfolyam, és ez igen kedvezőtlenül érinti a külföldre termelő, költségeiket elsősorban forintban elszámoló kis- és középvállalatokat. A magyar külkereskedelem elszámolása azonban nemcsak euróban történik.
A magyar kivitelben a dollár súlya 2007-ben 6,2 százalékra csökkent. A forint erősödésével párhuzamosan az euró is erősödött és ez sokat mérsékelt a magyarországi vállalatok terhein. A dollárral szemben ugyanis több mint 15 százalékkal erősödött a forint az elmúlt félévben, azaz a dollárban való elszámolás visszaszorulása a kivitelnek igencsak jót tett. Szintén a nemzetközi környezethez igazodott a behozatal devizanem-szerkezete, mivel az euró "csak" a háromnegyedét fedi le az elszámolt összegeknek, míg a dollár aránya 22,3 százalék, és ez csaknem öt százalékponttal meghaladja az öt évvel ezelőtti mértéket, azaz egyre inkább ki tudják használni az olcsó dollárból származó többletbevételeket a kereskedők. Az árfolyam-ingadozást kiküszöbölhetné, ha forintban számolnának el a vállalatok, azonban ez ma már szinte egyáltalán nem jellemző. 2003-ban ugyan még az importköltségek 5,4 százalékát és az exportbevételek 1,8 százalékát számolták el a magyar valutában, de ma már egyik sem haladja meg a fél százalékot. A japán jen és a svájci frank szintén szerepel az elszámolási devizák között, ám ezek súlya elhanyagolható (néhány tized százalék).
A külkereskedelem szerkezetének országok szerinti bontása is kedvezően alakult az utóbbi években. Míg korábban erős túlsúlyban voltak az EU-15 országai, addig ma már diverzifikáltabbá vált a kivitel, és ez jelentősen tompítja a magyar gazdaság jelzálogpiaci válság okozta kitettségét. A 2004 óta csatlakozott EU-országok felgyorsult gazdasági növekedésére szintén hatással lesz Nyugat-Európa lassulása, azonban még így is nőhet a GDP-jük, és ez jótékonyan hat a magyar exportra. Míg az EU-12 2003-ban még csak 10 százalékát szívta fel a magyar kivitelnek, mára ez az arány 20 százalékra emelkedett, és az exportban Oroszország súlya is megkétszereződött, 2007-ben már 3,2 százalékpont volt. Nyugat-Európa azonban továbbra is meghatározó szereplő.
