Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kiskereskedelmi forgalom alakulását évek óta stabilan meghatározza a lakosság jövedelmének alakulása, ha a kettő mértéke pontosan nem is egyezik meg, de az előjel általában azonos. Tavaly a forgalom volumene csaknem három százalékkal csökkent, a reálbérek pedig öt százalékkal estek vissza. Az összefüggés az idén az első öt hónapban azonban egyelőre nem látszik igazolódni, mivel a reálbér első öt havi 0,3 százalékos emelkedése ellenére a kiskereskedelemi forgalom volumene továbbra is mérséklődött. A dolog magyarázata, hogy a jövedelemnek a kereset mellett fontos további összetevői vannak: a társadalmi jövedelmek és a tulajdonból származó jövedelem.
A keresetek reálértéke 2000-2007 között összességében 39 százalékkal növekedett, ami meglátszik a háztartások felszereltségén is. Magyarországon a háztartások fogyasztásán belül az utóbbi években a tartós javak fogyasztása emelkedett a leggyorsabb ütemben, arányuk is nőtt az összes fogyasztásban - derül ki a KSH adataiból. A gyors növekedéshez hozzájárult, hogy a tartós fogyasztási cikkek árszínvonala 2002 óta minden évben csökkent néhány százalékponttal. A statisztikai hivatal által rendszeresen megfigyelt cikkek közül az utóbbi hat év alatt a többszörösére emelkedett a háztartásokban a mobiltelefonok (6,2-szeresére), a cd-lejátszók (4-szeresére), a személyi számítógépek (3,3-szeresére) állománya, de dinamikusan, 50-70 százalékkal bővült az automata mosógépek, a mikrohullámú sütők és a személygépkocsik száma is.
A jövedelmek emelkedése nyomán nagyobb lett a tápanyagfogyasztás is. Bár az élelmiszerek fogyasztásából eredő egy főre jutó tápanyagfogyasztás mennyisége (13 740 kJ) és összetétele 2006-ban gyakorlatilag változatlan volt az előző évhez viszonyítva, így is 2,6 százalékkal meghaladta a 2004-es értéket. A dolog szépséghibája, hogy a táplálkozás-élettani ajánlás szerint egy felnőtt átlagos igénye naponta 10,9 ezer kJ. A magyar napi tápanyagfogyasztás az utóbbi években alig változott: több mint felét a cereáliák és a zsiradékok fogyasztása jelenti, a hús, hal, tej, tojás a fogyasztás negyedét adja, a cukor és mézfogyasztás súlya 11 százalék, míg az alacsony kalóriatartalmú zöldség- és gyümölcsfélék - beleértve a burgonyát és az egyéb növényi eredetű élelmiszereket - 14 százalékát teszik ki a napi energiabevitelnek. A szeszesital-fogyasztás viszont lassan, de biztosan araszol felfelé: az egy főre eső borfogyasztás a 2000-es 28 literről 2006-ban 33 literre, míg ezzel párhuzamosan a sörivás 72 literről 74 literre nőtt.
