Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pozitívan értékelték a piaci elemzők a tegnap megjelent béradatokat: szerintük a bérkiáramlás lassulása a versenyszférában az infláció szempontjából megnyugtató. Ezzel együtt a havi volatilitás miatt - ebben a munkanapok változó száma, a szezonalitás és a munkaerőpiac nehezen mérhető fehéredése egyaránt szerepet játszik - még néhány jó hónapra van szükség a helyzet pontos megítélésére. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a költségvetési szférában a 13. havi kifizetéseket idén hónapokra elosztva kapják a dolgozók, míg tavaly máshogy fizették.
Az eseti kifizetések (prémium, jutalom, külön egyhavi juttatás) nélküli rendszeres bruttó keresetek dinamikája a versenyszektorban a márciusi 7,7 és az április 9,1 százalék után az ötödik hónapban 7,4 százalék lett. A mindent számba vevő mutatók alapján is 2008 májusában a bruttó átlagkereset 9,6 százalékkal, a nettó pedig 8,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi értékhez képest, így az első öt hónapban az előbbi 7,9 százalékkal, az utóbbi pedig 7,2 százalékkal gyarapodott. Míg január-májusban a nettó keresetek a versenyszférában 8,9 százalékkal - azaz infláció feletti ütemben - gyarapodtak, addig a költségvetési területen 4,1 százalékos a növekedés. Január-májusban a reálkeresetek - a fogyasztói árak 6,9 százalékos növekedése mellett - 0,3 százalékkal gyarapodtak. A versenyszférában eddig idén az átlagot leginkább meghaladó mértékben nőttek a bruttó keresetek a pénzügyi szektorban (+17 százalék), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területén (+14 százalék), valamint a nyomdaiparban (+14 százalék). Idén január-májusban a legalább ötfős vállalkozások és a költségvetési intézmények által foglalkoztatottak száma összesen 2,751 millió volt, 1,0 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál; ezen belül a közszférában átlagosan 4,5 százalékkal csökkent a létszám, a magánszférában 0,2 százalékkal emelkedett. Az ötödik hónapban viszont emelkedett a költségvetési szektor létszáma: ebben az egy hónapban a közszférában dolgozók száma négyezer fővel, 733 ezerre nőtt, míg a KSH az általa látott vállalati szférában ötezer fős növekedést mért. Az állami szektor létszámának beinduló növekedése is - a reálbérek lassú gyarapodása mellett - a fiskális megszorító időszak végét jelzi.
Az ágazatok közül jelentős mértékű létszámcsökkenés volt évi szinten az építőiparban (-5,8 százalék) és a textiliparban (-8,3 százalék), míg abszolút mértékben a közösségi szolgáltatások területéről bocsátották el a legtöbb alkalmazottat. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer-, a textil-, a fa- és a papíripar létszámvesztésében valószínűleg szerepet játszott a minimálbér-emelés által korlátozott béralkalmazkodás.
