Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nyugdíjas-inflációs kosár indexe az előző hónaphoz képest nem változott júliusban, míg az egy évvel korábbi adathoz mérten 7,4 százalékkal nőtt, akárcsak az azt megelőző hónapban. Az ezredforduló óta a KSH nyugdíjas-inflációt is számol, mi több, az év végi nyugdíjkorrekciót - vagyis az utólagos nyugdíjemeléseket - ehhez az indexhez igazítják. Az elmúlt öt esztendőben a nyugdíjas-infláció indexe tartósan magasabb volt az általános infláció mértékénél, ami az eltérő kosártartalomból ered. A nyugdíjasok ugyanis az aktív háztartásoknál ritkábban vásárolnak ruházkodási és tartós fogyasztási cikkeket, amelyek árai az inflációtól elmaradó mértékben emelkednek, vagy épp hosszú távon csökkennek. Ugyanakkor a nyugdíjasok fogyasztásában nagyobb súlyt képviselnek az élelmiszerek, az egészségügyi szolgáltatások, a gyógyszerek, illetve a rezsikiadások. Mivel az energiaárak ez utóbbiba tartoznak, illetve az élelmiszerár-robbanás az infláció másik fő hajtóereje, nem meglepő, hogy a nagyobb arányok magasabb nyugdíjas-inflációt eredményeznek.
A svájci indexálásnak köszönhetően, amely a nyugdíjemeléseket felerészt a (nyugdíjas) inflációhoz, másrészt a nettó béremelkedéshez köti, csak tavaly csökkent az időskori ellátások reálértéke. A tavalyi reálnyugdíj-csökkenés sem a magasabb infláció, hanem a visszaesett bérkiáramlás, végső soron a megszorítások eredménye volt.
