Nem tette túl magasra a lécet a Gyurcsány-kormány: a második féléves jogalkotási tervében mindössze 33 új törvényjavaslat elfogadtatása szerepel, nem számítva a nemzetközi szerződéseket - amelyek javítják ugyan a statisztikát, ám ha eddig megvolt az ország az ENSZ 1982-ben elfogadott tengerjogi egyezménye nélkül, a hiánya feltehetőleg 2009-ben sem okozna komoly főfájást.
Kötelező feladat a 2007-es költségvetési zárszámadás, a 2009-es adómódosítások, majd a jövő évi költségvetés elfogadása. Ha csak ez a három törvényjavaslat csúszna át a parlamenten az ősszel, az rendkívül gyér munka lenne, ám a kisebbségi kormány politikai túlélését jelentené. Azt már Gyurcsány Ferenc is kijelentette, hogy addig van értelme a kisebbségi kormánynak, amíg képes a költségvetést elfogadtatni. Szavazatokat pedig csak a volt koalíciós társtól nyerhet, ugyanis a "valódi" ellenzéki pártok, a Fidesz, az MDF és a KDNP már deklarálta: bármilyen briliáns lenne is a 2009-es büdzsé, azt ők bizony semmi szín alatt nem támogatják.
A szabad demokraták a költségvetési törvény elfogadását az adóreformhoz kötik. Bár az SZDSZ mozgástere szűknek tűnik, hiszen a kisebbségi kormány bukása és az új választások kiírása a liberálisok parlamentből való kiesését hozná, mégis többet érhet el az adóreform terén, mint ha még mindig a koalícióban működne.
Amennyiben a parlament hozza a kötelezőket, azaz politikailag túléli az őszi ülésszakot, úgy esély van más törvények elfogadására is. A legjelentősebb az új polgári törvénykönyv elfogadása lehet, ám a szerteágazó, 1200 oldalas jogszabály elfogadása vélhetően számos vitát generál - elég csak a bejegyzett élettársi kapcsolat Ptk.-ba emelésére utalni.
A parlament még májusban megkezdte a közpénzügyi törvénycsomag vitáját, ám a kétharmadosra tervezett jogszabály elfogadására nem sok a remény, annak ellenére, hogy az ötpárti egyeztetések lassan másfél éve tartanak. A győzelemre esélyes Fidesz valószínűleg nem szívesen támogatna olyan javaslatot, amely egy új kormány mozgásterét korlátozná. A kormány által benyújtott jogalkotási tervben első helyen szerepel a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény, amely nem más, mint az "internetadó" néven elhíresült jogi képződmény. A kulturális tárca javaslata szerint kulturális járulékot kellene fizetni az internet-előfizetések után, ebből az NKA fontos kulturális programokat finanszírozna.
A tervek szerint módosítják a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról, a jegybankról, illetve az állami vagyonról szóló törvényeket is. Szigorítanák a biztosítóegyesületek működését, okulva a MÁV biztosító likviditási gondjaiból, de szó lehet az év végi kampány eltörléséről is. A jegybanktörvény csak a MNB egyetértésével módosítható, itt kisebb, technikai jellegű változások várhatóak.
Várhatóan nagy vitát kelt majd a szociális törvény őszre tervezett módosítása, ennek ellenére ez a törvény lehet a kisebbségi kormány kitörési pontja. A segélyt munkáért elv felvetése láthatóan szélesebb támogatásra lelhet a társadalomban és az ellenzéki többségű önkormányzatoknál - bár a kormány az utóbbi hetekben már visszakozott ebben az ügyben.
