Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jegybanktanács hónapok óta a globális inflációs hatások és a lassú hazai növekedés kettős szorításával szembesül minden kamatdöntő döntése előtt - kezdte tegnapi sajtótájékoztatóját Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Az elmúlt három hónapban egy százalékponttal emelte a jegybank az irányadó kamatot, emellett a monetáris kondíciók erőteljesebben szigorodtak, hisz a kamatemelés az árfolyamban is megjelent. Az inflációs környezet szigorú jegybanki politikát igényel és ma a monetáris kondíciók azok is - fogalmazott Simor, indokolva a monetáris tanács azon döntését, hogy a piaci várakozásokkal szemben nem emelt, hanem 8,5 százalékon tartotta a kamatot.
A tanács tegnapi ülésén két opcióról - a tartásról és a 25 bázispontos emelésről - szavaztak, végül szoros versenyben a tartás támogatói kerültek többségbe. Az elmúlt egy hónapban nem látott napvilágot olyan adat, amely felülírná a május végén kiadott inflációs jelentésben vázolt dezinflációs pályát - mondta a jegybank elnöke. A MNB egy hónappal korábban 2009-re 4,2 százalékos, 2010-re pedig a célnak megfelelő háromszázalékos pénzromlást jelzett előre.
Simor szerint látva a vártnál rosszabb májusi inflációs és áprilisi béradatokat, az elemzők feltételezték, hogy azokra a jegybank automatikus kamatemeléssel reagál. A monetáris politika azonban ennél jóval bonyolultabb - adott fricskát a teljes elemzői karnak az MNB elnöke.
Májusban megtört az infláció lassú csökkenése és a 12 havi drágulás hétszázalékos mértékre ugrott vissza. A számok közt bogarászva kiderül, hogy az inflációs várakozásokat tükröző piaci szolgáltatások árai kevésbé, míg az élelmiszerek ára a vártnál gyorsabban emelkedett, ám ez utóbbi miatt korai lenne a dezinfláció lassulásáról beszélni - legalábbis Simor szerint. A szokásosnál zavarosabbak a béradatok is: áprilisban a bruttó bérek 10,6 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi bérszínvonalnál. A nagyvállalatoknál azonban lassul a béremelkedés üteme, míg a kkv-szektorban ez nem figyelhető meg - mondta Simor. Ez utóbbi utalhat a gazdaság fehéredésére, illetve a szakmunkások minimálbérének bevezetésére - vagyis itt sem egyértelműek az adatok.
