Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A rendszerváltás utáni évek egyik, ha nem a legeredménytelenebb ülésszakát zárja ma a parlament. A minőséget tekintve mindenképp, de mennyiségében is: múlt hétig összesen 19 törvényt fogadott el, ennek fele volt a parlament raktáraiban évek, évtizedek óta porosodó nemzetközi szerződés. A fennmaradó kilenc törvény között egy fontosat találunk: az egészségpénztárakról szóló első törvényt, amelyet azóta már hatályon kívül is helyeztek egy másik törvénnyel. A többi jogszabály között olyan fontos törvényt találunk, mint az egy- és kétforintosok bevonása - erről rögtön két törvény is alkottak. A kormányszóvivői iroda szerint a kisebbségi kormányzás egy hónapja alatt jobban pörgött a munka, mint a megelőző hónapokban. Az már januárban látszott, hogy a kormány nem készített elő törvényjavaslatokat, így nincs mit beterjeszteni a parlamentnek.
A törvényhozás utolsó munkanapjára marad az országos területrendezési terv aktualizált változatának elfogadása vagy ennek a jogszabálynak a kistestvére, a "Balaton-törvény". Ugyanakkor fájó hiányok maradtak: a közpénzügyi törvénycsomag vitája épphogy megkezdődött, pedig az elfogadását júniusra ígérték. A törvényjavaslat elfogadását kétharmados többséggel tervezték, hiszen például részben az alkotmány módosításra is sor kerülne benne, egy önálló közpénzügyi fejezet kiegészítésével. Ám a két nagy párt - amelyek nélkül nincs kétharmad - blokkolása miatt ez a törvényjavaslat várhatóan szép lassan kimúlik, és ősszel nem is folytatják a vitát.
Az idei tavasz másik nagy dobása lett volna az a sohasem látott terv beteljesülése, hogy a 2009-es adótörvényeket már a nyári szünet előtt elfogadják a képviselők - mint tudjuk, azóta a koalíciós szakítás fölülírta ezt a tervet. A nagy kérdés, hogy a hétvégén új vezetőket kapott SZDSZ hajlandó lesz-e megszavazni az őszi adótörvényeket és a költségvetést.
Szerencsére voltak olyan törvények, amelyek nem jutottak el a vita végéig, ugyanis időközben fény derült azok bornírtságára: az internetadó ötlete is felhergelte a közvéleményt - a tervek szerint kulturális járulékot kellett volna fizetni az internetszolgáltatás után -, majd jött a "nyakkendőadó" ötlete, ami a ruházati cikkek után hajtotta volna be a járulékot. Ám a kormány végül is jobb belátásra tért.
