Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Alkotmánybíróság (Ab) idei kapacitását is az Országos Választási Bizottság népszavazási döntései kötötték le, ami már az őszre várható úgynevezett tb-népszavazáshoz kapcsolódik. Gazdasági-költségvetési szempontból kétségtelenül a májusi döntéssorozat volt a legfontosabb a taláros testület döntései közül. Ebben az Ab kimondta, hogy sem a vagyonosodási vizsgálatokhoz kapcsolódó adóbecslés, sem a különadó nem ütközik alkotmányos jogelvekbe.
A taláros testület szerint a 2006 őszén bevezetett költségvetési kiigazítási csomag részeként kitalált négyszázalékos különadót joga volt kivetnie a parlamentnek. Az indítványozók azt sérelmezték, hogy a társasági adó alapjára kivetett adó nem veszi figyelembe a korábban szerzett társasági adókedvezményeket. Az indítványozók arra hivatkoztak, hogy a különadó speciális társasági adó, amely épp azokat a vállalkozásokat sújtja, amelyek javarészt mentesültek a társasági adó megfizetése alól - igaz, ez volt a kormány célja. A beruházási és fejlesztési kedvezmények igénybevétele ugyanis annak idején akár száz százalékig is mentesítette a cégeket a társasági adó megfizetése alól. Ez a kedvezmény már megszűnt, s az időközben igénybe vett mentességeket is legkésőbb 2011-ben lehet érvényesíteni - vagyis 2012-ben már egyáltalán nem lesz ilyen adócsökkentő tétel.
Az alkotmánybírók nem vitatták, hogy a különadó semmisé teszi a korábban megszerzett társasági adókedvezményeket, ám összességében ebben nem találtak kivetnivalót. Az indoklás szerint ugyanis el kell választani a hosszú távú és rövid távú kedvezmények ügyét. A hosszú távú kedvezmények esetében az államnak joga van mérlegelni bizonyos körülményeket. Idetartozik például ha a tervezettnél nagyobb arányú vagy összegű a kedvezmény, ami irreális terheket ró a büdzsére. Jelen esetben viszont az Ab szerint az adónem bevezetése igen konkrét és érthető okra vezethető vissza: a költségvetés állapotára.
