Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elsősorban a kisebb, belföldi keresletre termelő vállalkozások vannak bajban, náluk minimális lesz az idén a helyi bérfejlesztés és a foglalkoztatás bővítése - állítja Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke és az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldalának soros elnöke. A foglalkoztatáson sokat lendítene, ha rugalmasabbá válna a nyolcórás munkaidőt preferáló jogi szabályozás és egyszerűbbek lennének a részmunkaidős foglalkoztatás szabályai is. Sürgető lenne az élőmunkaterhek csökkentése is, a magas elvonás tavaly mind a foglalkoztatás szintjét, mind a kereseteket látványosan befolyásolta.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2007-ben 2,76 millióan álltak alkalmazásban: a közszférában a mintegy 50 ezer fős elbocsátás után 749 ezren, a versenyszférában pedig 1,933 millióan dolgoztak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások alkalmazottjaként. Létszámnövelés jobbára azokban az ágazatokban történt, ahol a gazdaság fehérítése miatt hozott szigorúbb szabályok miatt erre kényszerültek a cégek, illetve az exportra termelő ágazatokban, valamint a szolgáltatási szektorban. A legnagyobb bővítés az "egyéb nem fém ásványi anyagok termelése" ágazatban volt - ide tartozik az üveg- és kerámiagyártás, emellett az építési beton-, cement, gipsz- és építő-, díszítőkőgyártás is -, amit nem új cég elindulása okozott, hanem a meglévő társaságok növelték jelentősen a fizikai és a szellemi foglalkozású dolgozók számát. A szellemi munkakörökben dolgozók száma többek között a pénzügyi és az ingatlanügyletek ágazatban nőtt dinamikusan. A keresetek azonban a pénzügyi szektorban nem követték ilyen ütemben a létszámbővülést, sőt, a bruttó bérek még mérséklődtek is - de még mindig itt kapják a legnagyobb fizetést a dolgozók, egy szellemi foglalkozású például bruttó 390 ezer forint felett keresett tavaly.
Ugyanakkor nem mindegyik, a feketemunka visszaszorítása által érintett szektorban nőtt a foglalkoztatottak száma. Az építőiparban például csaknem 10 százalékkal mérséklődött a létszám. Koji László, az ÉVOSZ általános alelnöke szerint ez elsősorban az ágazat tavalyi termelésének 14 százalékot meghaladó csökkenése miatt volt így, de a cégek 2008-ra vonatkozó negatív várakozásai is közrejátszottak. A dupla járulékalap bevezetése és az ágazati bértábla minimálbérnél jóval magasabb fizetési kategóriái kevésbé járultak hozzá az elbocsátásokhoz, ami vélhetően elsősorban a szakképzetlen munkásokat érintette. Szinte valamennyi építőipari szakmában szakmunkáshiány tapasztalható ugyanis: a cégek, ameddig lehet, fizetik a jó szakembereket, hiszen azok pillanatok alatt el tudnak helyezkedni máshol. Épp ez az oka annak is, hogy az ágazatban tavaly átlagot meghaladó, 15,6 százalékos volt az átlagkereset emelkedése: az ágazati bértáblában ugyanis még a segédmunkások fizetése is meghaladja a szakmai minimumbért, az idén például a 72 ezer forintot.
