Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem elég az adókat és a járulékokat csökkenteni, hanem korrigálni kell segélyezési rendszerünket annak érdekében, hogy az ne tartsa távol a munkától időnként azokat is, akik - ha lenne munkahely és ha akarnának - akkor tudnának dolgozni, sőt legálisan dolgozni - mondta tegnap a Parlamentben Gyurcsány Ferenc. A munkanélküliellátó-rendszer e gondolat jegyében 2002 óta több nagy változáson is átment már.
Legutóbb 2005-ben alakították át a támogatásokat: azóta munkanélküli helyett álláskeresőt emlegetnek a statisztikák, a járadék helyett pedig álláskeresési támogatást ítélnek meg a kirendeltségek, illetve bevezették a fix összegű álláskeresési segélyt is. Csak az kaphat álláskeresési támogatást, aki álláskeresési megállapodást köt a munkaügyi kirendeltséggel, amivel az aktív álláskeresést akarta ösztönözni a szaktárca. Az álláskeresési támogatás folyósításának hosszát továbbra is a megelőző négy évben munkában töltött napok száma alapján határozzák meg, de maximum 270 nap lehet. A támogatás folyósításának első három hónapjában több pénzt vihet haza a regisztrált álláskereső - korábbi átlagkeresete 60, maximum a mindenkori minimálbér 120 százalékát -, míg a hátralévő időre a legkisebb bér 60 százaléka, azaz 2008-ban 41 400 forint jár. Álláskeresési segélyt az kaphat, akinek a megelőző négy évben nem volt elég hosszú munkaviszonya az álláskeresési támogatás megállapításához, összege a minimálbér 40 százaléka, az idén 27 600 forint.
Ugyanakkor a rendszeres szociális segélyezés szabályai is visszaélésre adhattak alkalmat, ezért 2006-ban a munkára való ösztönzés jegyében átalakították a rendszert. Tavaly már csak azok részesülhettek benne, akik szerepeltek a munkaügyi kirendeltségek regisztereiben, az egy családnak kifizethető segély összegének felső határát pedig a nettó minimálbérben állapították meg. Tavaly ez 53 915, az idén 56 190 forint. Úgy tűnik, a kormány a rokkantsági ellátásban részesülők, megváltozott munkaképességűek és fogyatékkal élők mellett a mintegy 153 ezer rendszeres szociális segélyben részesülőt sorolja a könnyebben mobilizálható inaktívak közé. Legalábbis egy munkaügyi minisztériumi háttéranyag szerint, amely szót ejt arról is, hogy készülőben van egy, a segélyezettek munkaképességét felmérő program, amelyre mintegy tízmilliárd forintot szánna az SZMM. A tárca sajtótitkárságán a program indulásával, részleteivel kapcsolatos érdeklődésünkkor türelmünket kérték, mondván, amint végeznek kidolgozásával, nyilvánosságra hozzák a részleteket.
