Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az urbanizációs fejlődés eredményeként tavaly már többen éltek a világon városokban, mint azokon kívül, ám a városlakók közül 1,4 milliárd ember nyomornegyedekben tengődik - hangzott el a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) által Infra címmel megrendezett nemzetközi szimpóziumon. A spontán városfejlődés Budapesten újra olyan periódusba lépett, amikor a hatvanas-hetvenes évekhez hasonlóan ismét az infrastruktúrafejlesztés került előtérbe - mondta a Napinak a szimpózium egyik szervezője, Szeremey Samu építész.
Ha nem vagyunk képesek tudatos városfejlesztési stratégia kialakítására, akkor óhatatlanul az amerikai típusú, a befektetői szempontok által vezérelt városfejlesztés érvényesül majd - hangsúlyozta Szeremey, aki szerint az élhető, használható új központok megszületése csak a régi, meglévő környezet integrálásával valósulhat meg. Inkább inspirációt kellene nyerni a lakótelepi infrastruktúrából, amely már csak azért sem vethető el teljesen, mert ez egy Európa-szerte jelen lévő építészeti forma - mutatott rá.
Erő Zoltán, a Palatium Stúdió vezetője szerint több külföldi projektnél (például a stuttgarti pályaudvar és dublini gyorsvasút megvalósításánál) tudatosan, hatékonyan és maximálisan kihasználják a várostervezők az infrastruktúraépítésből származó urbanisztikai előnyöket, így ezek példaértékűek lehetnek a budapesti 4-es metró építésénél. A területek felértékelődése finanszírozási forrást jelent az említett két megaprojektnek, amelyeknél az építészeti és várostervezési innováció városfejlesztési paradigmaváltással járt együtt. A szimpóziumon elhangzott: infrastrukturális fejlesztésekre 1700 milliárd forint uniós támogatás hívható le a következő hat évben, széles perspektívát nyitva a közlekedési rendszerek fejlődése előtt.
