A szakképzés és a munkapiaci igények közelítése érdekében ettől az évtől a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapnak az új összetételű regionális képzési és fejlesztési bizottságok (rkfb-k) - mondta Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter. Szavai szerint az rkfb-k működésében nőni fog a gazdasági szereplők és a kamarák szerepe - a bizottságok társelnökeit az MKIK jelölhette -, különösképp a képzési irányok meghatározásában, továbbá erősödik a decentralizált döntéshozatal is. A bizottságok már az év elején megalakultak, és mostanra kidolgozták munkatervüket is.
Az első fél év legjelentősebb feladata az lesz, hogy a bizottságok számára országszerte - regionálisan és kistérségi szinten is - fölmérjék a helyi munkaerőigényeket, a cégek várakozásait, terveit, majd legkorábban szeptemberben előzetes javaslatot tegyenek az iskolarendszerű szakképzés 2009-es beiskolázási arányaira - mondta Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási igazgatója. A feladatot egy, a Nemzeti Szak- és Felnőttképzési Tanács pályázatára szerveződött, 17 tagú konzorcium végzi majd, amely kilencszázmillió forintos keretből gazdálkodhat. A munkában két gazdasági kamara, kilenc munkaadói, tizenhat munkavállalói érdekképviselet vesz részt. Összegyűjtik a rendelkezésre álló munkapiaci, gazdasági, ágazati prognózisokat és adatokat, majd mintegy tízezer cég bevonásával próbálnak fényt deríteni a 2010-11-re várható munkaerő-keresletre. Az iskolák megkeresésével felmérik majd a régiók képzési, beiskolázási szerkezetét is, hogy képet kapjanak a meglévő párhuzamosságokról, az egyes régiókban tapasztalható esetleges túlképzésekről vagy alulképzésről.
A felmérések nyomán javaslatokat fogalmaznak meg, hogyan működhetne hatékonyabban, a helyi gazdaság szolgálatában a rendszer. Elsőként a szembeötlő aránytalanságokon változtatnának. Ha már tudjuk, hol kell beavatkozni, arra is javaslatokat tehetünk, hogy hol, milyen szakmákban kell még osztályt indítani, csökkenteni, míg hosszabb távon a pedagógusképzést is irányíthatnánk - mondja Szilágyi. A tervek ezt követően kerülnek majd az rkfb-k elé, amelyek dönthetnek az átalakításokról. A munkapiaci igényfelméréseket évente elvégzik majd, és a bizottságok folyamatosan egyeztetnének az iskolafenntartó önkormányzatokkal is. A teljes struktúraváltás két-három év alatt valósítható meg.
