Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Pénteken lejár az alapszakokra és a felsőfokú szakképzésbe való jelentkezés határideje. Egyelőre nem lehet tudni, hányan és hány helyre adják be a jelentkezési lapokat, az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) csak február 15-e után kezdi meg az elektronikusan és a postán beérkezett jelentkezések feldolgozását. Az OFIK-ban ismét arra készülnek, hogy a diákok többsége az utolsó pillanatra hagyja a jelentkezési lapok postázását. Bizonytalan, hogy mennyire befolyásolja a jelentkezéseket az államilag finanszírozott szakokon bevezetett képzési hozzájárulás. Az utóbbi öt év alatt egyébként több mint harmadával, 164 ezerről 108 ezerre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma.
Az idén az államilag támogatott helyekre - valamennyi képzéstípusra, a felsőfokú szakképzéstől a mesterképzésig - a kormány rendelete szerint összesen 56 ezer fiatalt vehetnek fel az intézmények, és ebbe a februárban és a szeptemberben induló kurzusokat egyaránt bele kell számítani. A felsőfokú szakképzésben 12,5 ezer államilag finanszírozott helyre felvételizhetnek a fiatalok. Az persze más kérdés, hogy mennyire sikerül majd kitölteni ezt a keretet: a képzéstípus történetében eddig még egy évben sem volt erre példa, noha évről évre nőtt a beiskolázottak száma. A fiatalok többsége ugyanis a felsőoktatásba való bekerüléshez ugródeszkának használta ezeket a kurzusokat, s csak kisebb hányaduk próbált állást találni a végzettségével. Mindazonáltal idén már több esélyt ad a rendelkezésre álló létszámkeret kitöltésének az állam, a felsőfokú szakképzések ugyanis a többi - ugyancsak államilag finanszírozott - képzéstől eltérően valóban ingyenesek, a hallgatóknak nem kell képzési hozzájárulást fizetniük.
A kormány az alapképzésre felvehető hallgatók számát 2008-ra 39 650 főben határozta meg, mesterképzések esetén pedig 3500 a maximum. A munkapiaci igényekhez való közelítés és az egyre nehezebben elhelyezkedő frissdiplomások számának mérséklése jegyében azt is meghatározták, hogy az egyes képzési területekre hány hallgatót vehetnek fel a felsőoktatási intézmények. Az oktatási tárca célja - összhangban az európai törekvésekkel - hosszú távon növelni az informatikai, a műszaki és a természettudományos végzettségű fiatalok számát. Változik a felvételipont-számítás rendszere is, így a szülőknek, diákoknak ismét újra kellett tanulni az eljárás összes csínját-bínját. Az új rendszerben a felvételi pontok kétféleképpen számíthatók: az érettségi és tanulmányi pontok összesítésével, vagy az érettségi pontok megduplázásával. A felvételi eljárás során minden esetben a jelentkező számára kedvezőbb számítást alkalmazzák. Mind a felsőfokú szakképzések, mind az alapszakok esetében maximum 480 pont szerezhető.
