Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Február elejétől érdemes lesz jobban átgondolni, hogy mikor fordul valaki munkaügyi bírósághoz, mivel egy tavalyi törvénymódosítás átalakította a költségkedvezmények rendszerét. Az egyik legfontosabb változás, hogy a korábban tárgyi költségmentes munkaügyi pereknél bevezetik a tárgyi költségfeljegyzés rendszerét és érvényesítik a rászorultsági elvet - mondta lapunknak Kálmán László, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium igazságügyi, kodifikációs és szolgáltatási főosztályának vezetője. A változást pergazdaságossági okok és a társadalmi igazságosság követelményével indokolták. Korábban az állam előlegezte meg és viselte az ilyen perek költségeit a munkavállalók helyett, pervesztességtől függetlenül.
A tárgyi költségmentesség eddig mindenkire érvényes volt, függetlenül a jövedelmi helyzetétől: így munkaügyi pert a munkanélküli és a milliós fizetésű munkavállaló is ugyanolyan feltételek mellett indíthatott. Ez annyiban változik, hogy nem kívánják azonos mértékben támogatni a jobban keresőket: a rászorulók továbbra is kérhetnek személyes költségmentességet - ahogyan az a polgári peres eljárásokban megszokott -, csak igazolniuk kell a rászorultságot. Ha viszont a pereskedő fél csak a költségek feljegyzésére jogosult, úgy a jövőben a per végén dől majd el, hogy az állam által megelőlegezett valamennyi költséget is vissza kell-e fizetni. A változás nem akadályozza majd a perindításokat, nem kell az eljárásindításhoz pénzt tartalékolni, azonban egy megalapozatlan kereset miatt elvesztett per végén a vesztesnek várhatóan többet kell fizetnie. Így például a perilleték a feljegyzett költségek közé tartozik, és a bíró döntésén múlik, hogy kinek kell kifizetnie az eljárás végén.
