Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly még csak a minisztériumokban dolgozó hatezer köztisztviselő munkáját értékelték a frissen kidolgozott és bevezetett teljesítményértékelő rendszer (tér) szerint, 2008-ban azonban már további 12 ezren tartoznak majd a rendszerbe. Egyelőre még csak készül az az összesítés a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központban, amelyből kiderül, hogy a minisztériumi vezetők végül hogyan ítélték meg beosztottaik teljesítményét és hogy forintosítva ez mit jelent. Jövőre azonban már működik az integrált személyügyi infor matikai rendszer, ahonnan a várakozások szerint naprakész adatokat lehet lehívni. Információink szerint heteken belül várható a rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése, jelenleg az utolsó tárgyalásos fázis zajlik a benn maradt három konzorciummal.
Számos visszajelzés érkezett, köztük sok panasz is - mondta lapunknak Szetey Gábor, a tér kidolgozásáért és bevezetéséért felelős személyügyi államtitkár. Ha nem okozott volna feszültséget a kultúraváltással járó, új szemléletet igénylő tér bevezetése, akkor valamit rosszul csinálunk - véli a szakember. Meglátása szerint a legtöbb ellenérzést maga a változás, a kötelező differenciáláson és a visszajelzésen alapuló új kultúra váltotta ki. Ugyanez a folyamat azonban annak idején a nyugat-európai közigazgatásban, például Nagy-Britanniában vagy a multinacionális cégek által megvásárolt, korábban állami tulajdonban lévő vállalatoknál is lezajlott, akkor is hasonló aggályok merültek fel, de azóta már ott is alkalmazzák. Mindezek miatt nem látja okát annak, hogy miért ne lehetne a közigazgatásban is bevezetni a teljesítménykövetelményeket akkor, amikor ez a nyugat-európai közigazgatásban már sikeresen működik, Magyarországon pedig számos cég alkalmazza. Hosszú távon szerinte magasabb teljesítményre ösztönöz a rendszer.
Az érintettek közül sokan kifogásolták a kategóriák elnevezését, így elképzelhető, hogy módosítanak rajta. Az államtitkár szerint a rendelkezések végrehajtásával is akadtak problémák: a magyar közigazgatásban ugyanis nincs kultúrája annak, hogyan adjon egy vezető konstruktívan negatív kritikát vagyis hogyan lehet a negatív véleményt úgy közölni a beosztottal, hogy az a teljesítménye, hozzáállása megváltoztatására ösztönözzön. Egyelőre nem tudjuk, hogy a vezetők fölvállalták-e az efféle beszélgetéseket, vagy egyszerűen a jutalomkeret szűkösségével indokolták a besorolásokat - mondta Szetey.
