Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KSH novemberi építőipari adatait holnap publikálják, de már az egy hónappal korábbi adatsorra tekintve megalapozottnak tűnik az egész ágazatot uraló pesszimizmus. Az októberi adatok szerint az építőipari termelés 21, a szerződésállomány 34,5 százalékkal csökkent egy év alatt - az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) elnöke és elnökségi tagja sem a szövetség tisztségviselőjeként, sem vállalkozóként nem számít ennél jobb eredményre ebben az évben sem.
Nem valószínű, hogy bármilyen pozitív változás elindulhat az első félévben, egyedül az uniós pályázatok meghirdetése hozhat némi javulást, ha a második félévben megkezdődik az érdemi munka - mondta a Napi Gazdaságnak Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója. A szerződésállomány visszaesése és az építőipari termelés megtorpanása mellett a vállalkozások fokozott adminisztrációs kötelezettségekkel küzdenek, és meg kell birkózniuk az egyelőre érthetetlennek tűnő fordított áfaszabályozással is. A borúlátásra további okot ad a lánctartozások megoldatlansága, az a tény, hogy a verseny tisztaságát biztosító alapvető peremfeltételeket nem sikerül biztosítani - tette hozzá Tolnay. A szakmai vezető szerint ilyen alapvetés lenne, ha a közbeszerzések esetében feltételül szabnák, hogy pályázni csak megfelelő pénzügyi fedezet birtokában lehessen. Ugyanide tartozik a szakmai minimumár vagy minimális rezsióradíj elismertetése és a pályázati feltételek közé sorolása. A kiélezett versenyben irreális árakkal tendert nyerő vállalkozások teljesítésébe a peremfeltételek bekódolják a bukást. Ez nem jó a kiírónak, mert nem készül el a projekt - vagy ha igen, jelentős többletköltséggel -, és nem jó a kivitelezőnek sem, mert csődbe megy. A pályázati feltételek közé kellene sorolni az irreális árakon vállalkozók munkabérköltségének vizsgálatát is, mert a feketefoglalkoztatást ezen a ponton lehetne könnyen tetten érni. Amíg azonban a jelenlegi keretek érvényesülnek, elkerülhetetlen a kkv-k tömeges bukása - prognosztizál az ÉVOSZ elnöke. A kkv-k csődhullámát erősíti annak a gyakorlatnak az általánossá válása, amely szerint a megbízók eleve úgy kalkulálják az áraikat, hogy a teljesítés utolsó részletét nem fizetik ki, illetve ezzel zsarolva 30-40 százalékára alkudják le a szerződött összeget. Igaz, hogy a közbeszerzési törvény megváltoztatása csak az állami és az önkormányzati beruházások sorsának javítását eredményezné, de legalább példát mutatna a magánszférának a tisztességes működésre.
Nem látja kedvezőbb színben a jövőt Kemény Péter sem. Az ÉVOSZ alelnöke, a Főber Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy a mérnöki vállalkozás területén tíz éve a piacvezetők közé tartozó társaság tavaly 45 százalékos visszaesést könyvelt el, a 140 fős gárda létszámát pedig 79-re csökkentették. Idei szerződésállományuk a tavaly januárinak a 60 százaléka, illetve az éves várható mennyiség fele, ami nem ad okot derűlátásra. Az alelnök szerint a negyedik negyedévig nem lesz bevétel az építőiparban. Az első negyedévben kiírt pályázatok tényleges teljesítésére és a kifizetésre jó esetben év végére vagy 2009 elejére kerülhet sor, ezt a hézagot pedig kevés vállalkozás fogja túlélni. Az EU-s pályázatoknál még a mérnöki tender sincs kiírva, nemhogy a kivitelezési - hívja fel a figyelmet Kemény -, s ez a csúszás szerinte a hazai építőipar döntő részét ebben az évben fejre állítja. A ma létező kkv-k közül a nullszaldó környékén, hitelekből létezők év végére eltűnnek, csak a tőkeerős vállalkozásoknak van esélyük az életben maradásra - állítja az ÉVOSZ alelnöke. Kemény Péter az év végére arányeltolódásra, a nemzetközi cégek térnyerésére és a hazai kkv-k visszaszorulására számít; a romániai kapcsolatokkal rendelkező társaságok számára menekülési útvonalat nyújthat az ottani építési boom. A többieknek marad harc a túlélésért.
