A nácik által elrabolt műkincsek visszaadását kéri a magyar kormánytól Hillary Clinton: Göncz Kingához írt levelében a bírósági döntéstől függetlenül arra szólítja fel a kormányt, hogy végre szolgáltassa vissza eredeti tulajdonosainak a jelenleg állami kézben levő műtárgyakat. A demokrata elnökjelöltségért küzdő amerikai szenátor levele egy nappal előzte meg a Fővárosi Ítélőtábla tegnapi döntését, miszerint a Herzog-örökösök igénye az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi egyezmény miatt megalapozatlan. A pereskedés ezért várhatóan nemzetközi bíróságokon folytatódik. (Hillary Clinton a helsinki bizottság tagjaival együtt már tavaly szeptemberben is fellépett a képek visszaszolgáltatása érdekében. Napi, 2007. szeptember 21.)
A közel másfél évtizede tartó egyezkedés, illetve tíz éve folyó per tárgya a híres műgyűjtő, Herzog Mór Lipót tíz festménye - köztük El Greco, idősebb Lucas Cranach és Courbet alkotásai -, amelyeket unokája, Martha Nierenberg követel vissza a magyar államtól, pontosabban a Szépművészeti Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Galériától. A festményeket a II. világháború alatt, Magyarország német megszállása idején lopták el, majd ezt követően kerültek a múzeumok falára, de tulajdonjogot az állam mindeddig nem szerzett ezekre. A képek közül eddig - bírósági ítélet alapján - mindössze egy festményt, Munkácsy Mihály Krisztus fehér lepelben című alkotását adták vissza az örökösnek. Tavaly fordulatnak lehettünk tanúi egy hasonló ügyben, hiszen a Sigray család egykori arcképcsarnokából egy festményt a bíróság jogerősen megítélt az örökösöknek, akik végül végrehajtó segítségével szereztek az ítéletnek érvényt, mert a Magyar Nemzeti Múzeum a képet az ítélet ellenére sem volt hajlandó kiadni. A Herzog-gyűjteményen kívül több más értékes kollekció is vita tárgya, jogi útra terelték az egykori Hatvany-gyűjtemény Magyarországon levő darabjainak sorsát is.
