Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A sztrájk csak egy - ámbár kétségtelenül a leglátványosabb - eszköze volt a demokráciákban használatos nyomásgyakorlásnak - értékelte lapunknak a hétfői munkabeszüntetést Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Meglátása szerint azonban a jövőben nincs értelme kitenni a munkavállalókat a sorozatos atrocitásoknak, így az egészségbiztosítási törvény miatt várhatóan már nem lesznek országos sztrájkok. Jelenleg ugyanis azt a dolgozót, aki él a sztrájkjogával, sorozatos atrocitások érik a munkáltatók és a kormány részéről is - mondja az elnök -, és figyelembe véve a jelenlegi hatalom arroganciáját és a tiltakozásokra adott reakcióját, ha tízszer, százszor ekkora lett volna a megmozdulás, akkor is megszavazták volna a törvényt. Mindazonáltal a tiltakozó szakszervezetek és érdekképviseletek nem adják fel a reform elleni harcot, mivel szerintük nyilvánvalóvá vált, hogy a hétfőn elfogadott törvény nem a közérdeket, hanem egy szűk, befektetői kör magánérdekét szolgálja. Elsőként a köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel akadályozza meg a hatálybalépését - ha magától nem lépne az ügyben. Ha mégis hatályba lépne a jogszabály, akkor minden bizonnyal az Alkotmánybíróságon (Ab) támadják meg a törvényt.
Figyelembe véve a szavazás körülményeit, hogy még az utolsó napon is mintegy 130 módosítás került a szövegbe, valószínűnek tartom, hogy maguk a képviselők se tudták, mit szavaznak meg, sőt azt is, hogy akad a szövegben alkotmányossági aggályra okot adó passzus, ahogy azt is, hogy az általunk felkérni tervezett jogászok és alkotmányjogászok több ilyet is találnak majd - jelentette ki Palkovics. Szerinte a jogalkotási törvény előírásainak mellőzése a jogszabály előkészítése során például alkalmas indok egy efféle beadványhoz. Amennyiben az Ab döntése túlságosan elhúzódna vagy számukra kedvezőtlen lenne, a szakszervezetek megvizsgálják majd a jelenleg is az Ab előtt lévő népszavazási kezdeményezéseket, és a magánszemélyek beadványai közül ahhoz csatlakoznak majd, amelyik a leginkább segíti céljuk elérését: az üzleti biztosítók egészségügyben való részvételének megakadályozását. Ezáltal elkerülhetnék a népszavazás kiírása körüli, az utóbbi időben tapasztalt huzavonát, lerövidíthetnék a kérdés rendezését és már 2008 végére megszülethetne a szavazás eredménye.
