Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A múlt héten többfordulós egyeztetést tartottak a biztosítócégek képviselői és az egészségügyi tárca vezetői. Lapunk értesülése szerint a biztosítókat egyetlen dolog zavarja a biztosítási reform kapcsán: a 12 ezres fejkvóta. A befektetőjelöltek túl soknak tartják ezt az összeget, amelyet egy beszervezett tag után kell fizetniük a költségvetésnek. Korábban ötezer forintot tartottak valószínűnek, de olyan javaslat is volt, miszerint egyetlen forintot sem kell - vagy pontosabban kellett volna - fizetniük.
A Napi értesülése szerint meglepő módon nem váltott ki különösebb riadalmat a jövendő befektetők körében a Fidesz fenyegetése a rendszer visszaállításáról, vagyis arról, hogy a 2010-es választásokat követően - ha a jelenlegi ellenzék kerül hatalomra - visszafordítják a megreformált egészségbiztosítási rendszert. Sőt úgy hírlik, van olyan befektetőjelölt is, aki éppen erre bazírozva lépne be a piacra. A szerződés esetleges felmondása esetén ugyanis olyan nagyságrendű kártérítésre tartana - és tarthatna - igényt, ami még ezt a kockázatot is elviselhetővé tenné. (Erre szolgál jó példával a szlovák egészségbiztosítási piac, ahol a kormány intézkedései ellehetetlenítették a rendszert, és ezért a befektetők most hatalmas kártérítési igénnyel lépnek fel.)
Az általunk megkérdezett biztosítási szakemberek szerint az egészségbiztosítási piacra a már itt levő és a magyar piacról eddig lemaradt cégek egyaránt bemerészkednek. Ez utóbbiak ily módon próbálnak meg pozíciókat és piaci részt szerezni a nem életbiztosítási termékek - például a gépjármű- és vagyonbiztosítás - területén. A már erős állásokkal rendelkező magyarországi cégek számára ugyanakkor meglévő pozícióik megerősítése, illetve megtartása miatt lehet fontos az egészségügyi reform. Abban a szakértők egyetértenek, hogy a nagy biztosítók a kiegészítő biztosításokból befolyó bevétellel járnak majd jól, nem az egészségbiztosítástól befolyó fejpénzzel.
A tárgyalások során komolyan felvetődött, hogy mi történik akkor, ha a pályázatra egyetlen jelentkező sem ad be ajánlatot. A törvényjavaslat értelmében akkor is létrejön a megyei egészségbiztosítási központok hálózata, csakhogy akkor nem magántőke áll mögöttük, hanem állami tulajdonban lesznek. Ám meglehet, hogy csak ideiglenesen. Vannak ugyanis olyan biztosítók, amelyek arra játszanak, hogy majd évekkel később, a jelenleginél jóval alacsonyabb áron lépnek piacra az állami egészségbiztosítók megvásárlásával. Egy másik lehetőség számukra az, hogy az ország egyik kis megyéjében működő pénztárat veszik meg - viszonylag olcsón -, majd megvárják, míg a szomszéd megyében működő állami vagy magáncég csődbe megy, s akkor átveszik az ott működő pénztárat és az ottani betegállományt is. Ez a variáció sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi 12 ezer forintos "nagybevásárlás".
