Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kereskedők 64 százaléka kér pénzt a piacra jutásért a beszállítóktól: utóbbiak átlagosan öt jogcímen adnak az általuk kínált árból valamilyen visszatérítést partnerüknek, a visszatérítés mértéke átlagosan az ár 16 százaléka - derül ki abból a közelmúltban közzétett felmérésből, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából készített az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet mintegy 392, döntően élelmiszer-ipari vállalkozás megkérdezésével 2007 első felében. Több mint 80 jogcímen igényelnek visszatérítést a kereskedelmi partnerek a beszállítóktól. A leggyakrabban említettek közé a bónusz, fix bónusz, logisztikai hozzájárulás, listázás, marketing-hozzájárulás tartozik. Ugyanakkor a megkérdezettek jelentős része úgy érzi, hogy ezekért nem kap valódi vagy az árért arányos szolgáltatást.
A szerződésekben kikötött kondíciók között egyre szaporodik a kereskedők kreativitását "dicsérő", és a beszállítók által egyre inkább sérelmezett tételek száma is, mint a boltnyitási, az átalakítási hozzájárulás, a polcfeltöltési, az eurófelzárkóztatási díj, az expanzív szolgáltatás, a fizetési határidő betartásának díja, a koordinációs szervezési díj vagy az uborkaszezoni 2 százalék. A törvényben rögzített 30 napos fizetési határidőt sem tartja be mindenki: a szerződésekben vagy azon kívül gyakran megállapítanak ezen felüli "toleranciaidőt", amelynek során a beszállító nem számíthat fel kötbért. Van olyan cég, amelyik a 30 nap betartásáért százalékos kedvezményt számít fel.
Akadnak olyan visszatérítési igények is, amelyek a vevői erővel való visszaélés jegyében kerülnek be a szerződésekbe: ilyen például a listán tartási díj, amelyet a belistázási áron túl számítanak fel, de úgy, hogy nem vállalnak garanciát arra, hogy valóban egy évig listán is marad az adott termék.
