Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lassan halad a jegybank által kiemelt jelentőségűnek tartott jövő évi béremelésekről zajló egyezkedés: a szeptember végén megkezdett tárgyalásokon két hónap múltán még csak a tárgyaló felek feltételei váltak ismertté. Az olykor egymás legitimitásának megkérdőjelezésétől sem mentes viták után egyelőre annyi bizonyos, hogy a kormány jövőre bruttó 4,5 százalékos keresetemelést tart lehetségesnek, reálbéremelés és foglalkoztatásbővülés nélkül. A szakszervezetek mindenképp reálkeresetjavulást akarnak, a múlt pénteki OÉT-ülésen pedig jelezték, hogy bruttó tízszázalékos növekedést szeretnének kiharcolni, de ők sem számítanak a foglalkoztatottak számának bővülésére. Számításaik szerint 4,5 százalékos infláció, 2,8 százalékos GDP-növekedés mellett és az adójóváírás igénybevételével ez négyszázalékos reálbér-emelkedést hoz.
Ennek azonban több akadálya is lehet: a korábbi évek tapasztalata az, hogy a szakszervezetek két számjegyű követelései az egyeztetések végére egy számjegyűre mérséklődnek, és az elfogadott bérajánlás javarészt közelebb áll a munkáltatók ajánlataihoz. Ezt figyelembe véve 5,5-7,0 százalék közti sávba lehet várni a megegyezést. Figyelembe véve a jövő évi mérsékelt adóteher-növekedést (hiába igazították ki az adójóváírást a közepes keresetűeknél a sávhatárok nem változnak, így a béremeléseknek adótöbblete lesz), a nettó keresetek valamivel kisebb mértékben nőhetnek. A kormány jövőre 4,8 százalékos inflációt tervez, ahhoz, hogy teljesüljön a prognózis a nullát valamivel meghaladó reálkereset-növekedésre, átlagosan nagyjából 5 százalékos nettó béremelés szükséges. Ez tehát könnyen teljesülhet - ám messze van a munkavállalói igényektől.
Nehezíti a megállapodást, hogy a munkaadói oldal már hetek óta a garantált bérminimumok egyes ágazatokban - például a textil- és bőriparban, a szálláshely-vendéglátásban, a fafeldolgozásban - való befagyasztásához köti már a bérajánlásról szóló tárgyalások megkezdését is. Emellett a munkaadói oldal is megosztott. A pénteki ülés után az érdekképviseletek fele megvétózná az oldal által megajánlott, a kereseteket idei szinten tartó bruttó 4,5 százalékos emelést, ha nincs megállapodás az érintett ágazatokban arról, hogy 2008 első félévében 80 ezer forintot fizethessenek a szakképzetteknek a törvényben rögzített 86 300 helyett, s csak a második félévtől érje el az eredeti szintet az emelés. Elsősorban a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben kritikus a helyzet a munkaadók szerint, és nemcsak az ágazatok élőmunka-igénye miatt. Mindkét szektorban komoly veszteségekkel számolnak ebben az évben, a bérkiáramlás jövő évi mértéke pedig már a foglakoztatást is veszélyeztetné.
