Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Legkorábban jövő év második felétől indulhat be teljes gőzzel a 33 leghátrányosabb helyzetű, leszakadó kistérség felzárkóztatására hivatott Új Magyarország felzárkóztatási program (ÚMFP). A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására elkülönített előirányzat forrásainak felhasználásáról 2006-ban a megyei területfejlesztési tanácsok dönthettek, ez a jogkör azonban az idén már a regionális fejlesztési tanácsokhoz került, amelyek egy kormányrendelet alapján a kedvezményezett térségekből beérkező pályázatok között az egyes kistérségek lakónépessége arányában osztották szét a rendelkezésre álló forrásokat. Ami egyébként nem volt túl sok: a 2006-os költségvetésben 9 milliárd forintot, az ideiben pedig 5,8 milliárdot különített el a parlament a leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségek fejlesztésére. Jövőre a hazai támogatási rendszer keretében folytatódik az önkormányzatok támogatása: a regionális fejlesztési tanácsok várhatóan ismét 5,8 milliárd forintot kapnak erre a célra. A pontos összegről és az egyes régiókhoz kerülő források nagyságáról az önkormányzati tárca még nem tudott felvilágosítást adni, mivel előbbi csak a költségvetési törvény elfogadásakor válik véglegessé, a régiók közti forráselosztást pedig módosítja a kedvezményezett térségek besorolását szabályozó új rendelet.
Az újonnan induló zászlóshajó programban a komplex felzárkóztatási programokról születő döntéseket már a többcélú kistérségi társulások tanácsai hozzák, a helyi fejlesztési folyamat operatív irányítói pedig a tervek szerint a kistérségi fejlesztési bizottságok lesznek. Ezeknek december 15-éig kellene megalakulniuk - az adott térség gazdasági szereplőiből, önkormányzataiból, civil szervezeteiből -, a tervezési szaktudás fejlesztését kistérségenként 20 millió forinttal támogatja az állam. A kistérségi szintű tervezés csak januárban kezdődik - ebben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül létesített programiroda is segít -, a helyi fejlesztési terveket pedig áprilisban véglegesítik. Ezek foglalják majd össze, hogy a kistérségek milyen pályázatokon akarnak elindulni. A helyhatóságoknak mérlegelniük kell, melyek a legsürgetőbb feladatok, de azt is, hogy hosszú távon mi segíti elő leginkább a környék fejlődését. Az önkormányzati tárca tapasztalatai szerint ugyanis az eddigi pályázatokon elsősorban infrastrukturális beruházásokhoz - gáz-, elektromos és távhőszolgáltatás, ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése mellett közlekedési, informatikai és hulladékkezelő létesítmények kialakításához - akartak támogatást, míg a gazdaság fejlesztését célzó programok háttérbe szorultak. Az bizonyos, hogy egy cél csak egy forrásból kaphat majd támogatást.
