Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tovább fokozhatja a hatalmi rivalizálást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) között a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénytervezet. A jelenleg szakmai és politikai vita alatt lévő jogszabály több pontjában újrafogalmazná a versenyhivatal és a fogyasztóvédelem feladatkörét, például a fogyasztó megtévesztésére alkalmas kommunikációs technikák visszaszorítására irányuló versenyhivatali eljárásokat a fogyasztóvédelem alá helyezné. Ám a törvénytervezet flexibilis, ugyanis egy másik paragrafusa a versenyhivatalt is közel engedné ezekhez az ügyekhez. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint nyilvánvaló, hogy a jogszabály által felvetett kérdésekben meg kell egyeznie a két hatóságnak. Mint mondta: az OKSZ-nek nincs kifogása a törvénytervezettel kapcsolatban, nem is lehet, hiszen ez egy uniós elv magyar adaptációja. Egyetlen kifogás merült fel az egyik paragrafussal szemben: a bírság összegének nagysága. Ebben a tervezetben szerepel, hogy a hatóságok 500 millió forintig büntethetnének, ami Vámos szerint jelenleg nem értelmezhető másként, mint költségvetést javító tényezőként. Az említett összeg esetenként a megszokott fogyasztóvédelmi bírság 50-100-szorosa.
Fogyasztóvédelmi bírságoknál nem jellemző ilyen magas büntetés, sőt a Gazdasági Versenyhivatalnak sem fog a ceruzája ilyen vastagon, amikor a fogyasztó megtévesztésére alkalmas ügyekben eljár és bírságol. Ráadásul általában azokat büntetik, akik "szem előtt" vannak, jogilag megfoghatók és egyébként tevékenységükkel adót, áfát hoznak az államnak. Arról még nem lehetett hallani, hogy fogyasztóvédelmi bírságot róttak volna ki valamely ázsiai piacon tevékenykedő cégre, márpedig az OKSZ szerint először ott kellene rendet teremteni. Amíg a piacokon zajló fekete-szürke üzletelés büntetlenül marad, addig a legális kereskedelemre kiszabott büntetések sarc jellegűek maradnak. Ugyanakkor Vámos szerint nem arról van szó, hogy támadnák a jelenlegi gyakorlatot. Sőt, az OKSZ is egyetért azzal, hogy bizonyos esetekben jobban meg kell nyomni a ceruzát, főként azoknál, akik "visszaesően" követik el ugyanazokat a hibákat a fogyasztók megkárosítására.
A jogszabálytervezet vitájával, illetve elfogadásával késésben van a kormány, ugyanis az uniós irányelvet már 2007 nyarától át kellett volna vennie a magyar jogrendszernek és decemberig életbe kellene léptetni. A törvény előkészítésének jelenlegi fázisa arra enged következtetni, hogy idén ebből már nem lesz semmi.
