Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Devecser város képviselő-testülete elsősorban érzelmi okok miatt kezdeményezte az önállósodást - mondja Holczinger László, a település polgármestere és az ajkai kistérség elnöke. A város már 2003-ban is indított hasonló kezdeményezést, akkor az illetékes közigazgatási hivatal mondott nemet, most az országgyűlés, arra hivatkozva, hogy egyébként is kicsi a társulás, nem kellene tovább osztani. A döcögősen indult társulás időközben egyre jobb anyagi helyzetbe került az állami normatíváknak köszönhetően: míg tavaly a kistérség 310 millió forintos büdzséjében 90 millió forint származott a normatívából, addig az idei 506 millió forintos költségvetésben már 243 millió forint bevétel keletkezett ebből. A társulás gazdálkodása is pozitív szaldós lesz az idén, bár sok tagönkormányzata ezt nem mondhatja el magáról.
A kettős tisztséget viselő devecseri polgármester pedig már a jövőre koncentrál és igyekszik az önkormányzatok érzékenységét, amennyire lehet, tiszteletben tartva működtetni és a lehetőségekhez képest fejleszteni a térséget. Meglátása szerint a kistérségi alapon szervezett oktatás és nevelési tanácsadás mellett gazdaságossági okok miatt a családgondozási és gyermekjóléti szolgáltatásokat is így kell majd megszervezni, és rövid időn belül - talán már jövőre - az önálló fenntartású intézményekből is tagintézményi hálózatot kell létrehozni. Elkészültek a térség hosszú távú fejlesztési koncepciói is, amelyek megvalósításához az uniós források, pályázatok mellett az önkormányzati tárca önerős pályázatára is erősen számítanak. Igaz, a javarészt infrastruktúra-fejlesztési terveket erősen befolyásolja például a LEADER-közösségek most induló szervezése, de a 8-as úttal kapcsolatos kormányzati elképzelések is.
Hatékony önállóság
Békés egymás mellett élésre és jövőbeli együttműködésre törekszik a mohácsi kistérségben maradt Bóly polgármestere, Hárs József. A város a környező húsz településsel együtt szeretett volna önálló kistérséget alakítani. Úgy gondolták, hogy a 43 tagú mohácsi társulás túl nagy, és nehezebb megteremteni az összhangot a fejlesztési döntésekhez, a környékbeliek számára jobban meg tudnák szervezni az ellátást, ezenkívül jelentősek az eltérések a Duna menti területek és a belsőbb települések között a fejlettség, a fejlődési lehetőségek tekintetében.
Az aprófalvas térségben Bóly inkább a bioenergetika és a biogazdálkodás fejlesztésében, valamint a terápiás turizmusban látja a jövőt - az ezeknek megfelelő projektjei még mindig szerepelnek a pécsi pólusprogramban -, míg a folyó menti területek inkább a kikötőfejlesztésekre épülő kereskedelmi, ipari beruházásoktól, valamint a Duna lehetőségeit kihasználó aktív és ökoturizmustól várják a fejlődést. Önálló kistérségként a bólyiak megőrizték volna a két tanítási nyelvű oktatást, már több önkormányzat is jelezte részvételi szándékát a tervezett bólyi integrált iskolaközpont működtetésében. Gyakorlatilag nem került volna pluszköltségébe a kormánynak a szétválás, mindössze kétfelé kellett volna utalni az eddig Mohácsra küldött normatív támogatást, és ebben a törekvésünkben támogatott minket a régió és a megyei közgyűlés is - mondja Hárs János. Végül azonban - ugyan elismerve, hogy kiváló mikrotérségi központ - a parlamentben elutasították Bóly önállósulási kérelmét. Ez pedig több tervet, elképzelést is felülír, de legjobb esetben is elbizonytalanít. A polgármester most abban bízik, hogy a múltat lezárva sikeresen együtt tudnak működni a kistérség mohácsi központjával, hiszen eddig sem egymással volt bajuk, csak úgy gondolták, önállóvá válva hatékonyabban működtethetik, fejleszthetik a város vonzáskörzetében élők által igényelt szolgáltatásokat.
A kistérségi társulásokról szóló, szeptember végétől hatályos jogszabály másutt sem aratott osztatlan sikert - sőt. Az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy önálló maradhat-e a sarkadi kistérség, amelyet akarata ellenére szüntetett volna meg az új törvény. Szintén sokan vitatták a debreceni társulási elképzeléseket is, végül csak Mikepércs csatlakozott a cívisvároshoz, Bocskaikert nem.
Jogorvoslatot keresve
Több önkormányzat is az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért. A keszthelyi polgármester, Ruzsics Ferenc például Sármelléknek a jövő héten megalakuló hévízi kistérséghez való átsorolását sérelmezi, mivel szerinte a települések önrendelkezési jogát sérti, hogy az a testületi akarat ellenére történt. Szintén a taláros testülettől vár jogorvoslatot a korábban a nagykanizsai társuláshoz tartozó Zalakomár, amelyet az újonnan megalakuló zalakarosi szerveződéshez csapott a módosítás. A falu már a tervezés során is ellenezte a váltást, és amellett, hogy akaratuk ellenére kerültek új helyzetbe, további tisztázatlan finanszírozási kérdések is nyugtalanítják a képviselő-testületet.
Elutasított kérő
Balatonvilágos jóváhagyott megyeváltási kérelme pedig most Siófokot hozta kínos helyzetbe. A település közlekedési, egészségügyi ellátási és közoktatás-szervezési okokkal indokolta, hogy teljes közigazgatási területével Veszprém helyett inkább Somogy megyéhez szeretne tartozni. Ezt jóvá is hagyta a somogyi megyei közgyűlés, így a következő, 2010-es önkormányzati választáskor meg is valósulhat a csere. A veszprémi közgyűlés elnöke válaszul Siófokot környékezte meg, javasolva a városnak és a környező kistelepüléseinek a megyeváltást, a javaslatot azonban a Balaton-parti városban nem is kívánta napirendre tűzni az önkormányzat, mivel az elmúlt években nem vetődött fel hasonló igény a helyiek részéről. A kistérség kilenc településén is megtárgyalták az elmúlt hetekben a veszprémi javaslatot, de egyhangúan elutasították azt. Siófok egyébként a második világháború előtt Veszprémhez tartozott, 1945-ben kezdeményezték, és végül 1951-ben váltak somogyi településsé.
