Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) idei tapasztalata szerint az építőiparban a legjellemzőbb a feketefoglalkoztatás: a feketemunkások 32,6 százaléka dolgozott az ágazatban, de számos alkalommal sértették meg a munkabér védelmét biztosító szabályokat is. Az idén augusztus végéig több mint 112 ezer dolgozót érintettek ilyen jogsértések. Az OMMF az ellenőrzések során többek között azt vizsgálja, hogy időre kifizetik-e a munkavállalókat, valamint azt, hogy megkapják-e a dolgozók a klasszikus, illetve a garantált szakmai minimálbért, sőt, az építőipar esetében azt is, hogy az ágazati kollektív szerződésben közzétett bértarifatábla szerinti minimumbéreket is - mondta lapunknak Papp István, az OMMF elnöke.
Az építőipari ágazati kollektív szerződést 2005 végén kötötték meg, majd a munkaügyi miniszter 2006 márciusában terjesztette ki országos hatályúvá, vagyis azóta minden építőipari vállalkozásra érvényesek a rendelkezései. Az ágazat érdekképviseletei szerint ez - és a tavaly őszi kormányzati intézkedések, valamint az ellenőrzések szigorítása - jelentősen hozzájárult a feketemunka visszaszorulásához az építőiparban. Elég régóta hatályban van ahhoz, hogy a vállalkozások meghatározó többsége ismerje és alkalmazza például a bértarifarendszert, de ezt ösztönzik az OMMF ellenőrzései is - mondta Kosztyó Margit, az Építőipari Vállalkozások Országos szövetségének jogi tanácsadója. A KSH legfrissebb adatai szerint az idén az építőipari kereset az átlagot meghaladóan nőtt: ebben a dupla járulékalap és az ágazat fehéredése mellett az ágazati bértarifák is közrejátszottak. A vállalkozások ugyanis az ennek megfelelő minimumbérekkel jelentik be a korábban feketén vagy színlelt szerződéssel dolgozókat - tette hozzá a szakértő.
Mivel csaknem százezer építőipari cég van az országban, nem garantálható - főleg a kisebb, egyszemélyes vállalkozásoknál -, hogy ismerik is az ágazati kollektív szerződésben foglaltakat. Az éves felülvizsgálatok során és a bérek emelésekor azonban igyekeznek a kisvállalkozásokra is tekintettel lenni: sokuk számára ugyanis olykor a mindenkori minimálbér vagy garantált szakmai minimumbér kifizetése is gondot okozna, nemhogy az ezeknél jóval magasabb ágazati bértarifában meghatározott alapbéreké. Például az utóbbi szerint jelenleg egy építőipari segédmunkásnak legalább havi 67 ezer forintot kell keresnie, miközben a legkisebb jövedelem összege most 65,5 ezer forint. Egy hónappal korábban még csak 63 ezer forint volt, azóta azonban hatályba lépett a felülvizsgált szerződés, amely jövő áprilisban újabb, átlagosan öt-tízezer forintos béremelést is rögzít. Az, hogy a bértarifa-táblázatban szereplő összegek mennyire felelnek meg a piaci béreknek, sokszor cégméret és földrajzi elhelyezkedés szerint is változik: a nagyobb, fővárosi vállalkozások a szakmunkáshiány miatt olykor jóval többet is megadnak a jó szakembereknek, ezzel szemben egy Borsod megyei kisvállalkozásnak jóval szerényebbek a lehetőségei.
