Munkavállaló-ellenesnek nevezte és elutasította a munkavállalói oldal a korkedvezmény-biztosítási járulékfizetés alóli mentességet szabályozó törvényjavaslatot a pénteki OÉT-ülésen. A szakszervezetek leginkább azt kifogásolták, ami hiányzott a tervezetből: a korkedvezményre jogosító munkakörök listájának aktualizálását. Több mint 840 munkakör van a tíz éve változatlan jegyzékben, azonban nincs összesítés sem arról, hogy ezek közül - a technológiai fejlődés nyomán - hánynak az esetében csökkent az egészségre káros hatás, hányan dolgoznak ilyen munkakörökben, sem pedig arról, hogy tíz év alatt hány olyan munkakör létesült, amely veszélyessége miatt jogosíthatna korkedvezményre. Az új listát 2010 végéig kellene megalkotni, és kidolgozásra vár az is, hogyan ellenőrizhetnék a dolgozók, fizetik-e utánuk a pluszjárulékot. A munkavállalói oldal szeretné például a több műszakban dolgozókat és a járművezetőket is szerepeltetni a listán.
A munkaadók - a szakszervezetekhez hasonlóan - aggályosnak tartották, hogy a mentességet megállapító határozat ellen nem lehet fellebbezni. A bíróságon ugyan meg lehet támadni a határozatot, de ez túl időigényes. A kormány már szerdán, a munkaadói oldal pedig, észrevételeik megfogalmazása mellett, pénteken fogadta el a javaslatot. A kabinet mérlegeli, hogyan terjessze be a tervezetet az országgyűlés elé, de szeretnék mielőbb elfogadtatni. Amennyiben a parlament a törvényt ebben a formájában megszavazza, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordul - jelentette ki Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivője.
Az egészségre ártalmas, nehéz munkát végzők akkor mehetnek korkedvezményes nyugdíjba, ha munkáltatójuk megfizette azt a pluszjárulékot, amelyet a jogszabály előír. Ezalól azok mentesülhetnek, akik bizonyítani tudják, hogy az adott munkakör szerepel ugyan a korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörök listáján, de az már nem jelent különös terhelést a munkavállalóra. A korkedvezményes nyugdíjazás évenkénti költsége meghaladja a 15 milliárd forintot.
