Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország energiaimport-függősége és ezzel együtt kiszolgáltatottsága a jövőben tovább növekszik, de ez nem lesz másként az unió többi országában sem, hiszen 2030-ra az EU energiafüggősége összességében elérheti a 80 százalékot. Bár az új villamosenergia-törvényt (VET) június 25-én elfogadta a parlament, a teljes piacnyitásra való felkészülést nehezíti, hogy még egyetlen végrehajtási rendelet sem készült el, miközben a rendszerirányító egyre nehezebben tudja biztosítani a zavartalan villamosenergia-ellátást, mert a nyári csúcsfogyasztás - ami idén már elérte a 6350 megawattot - lassan meghaladja a téli legmagasabb igényeket is, ennek fedezésére pedig nincs elegendő kapacitás - hangzott el a BNV szakmai konferenciáján.
Nem csak magyar probléma az egyoldalú energiaimport-függőség, mert az unió országai is hasonló gondokkal küszködnek. Nehezíti a helyzetet, hogy míg az olaj esetében 8-10 országból származik az uniós import, addig a földgáz esetében csak három ország, Oroszország, Norvégia és Algéria jöhet szóba. Éppen ezért rendkívül fontos az alternatív gázszállító vezetékek megépítése, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, a cseppfolyósgáz (LNG)-terminál adriai kiépítése, a hazai lignitvagyon felhasználása, valamint azt is látni kell, hogy a nukleárisenergia-termelést is hosszú távon számításba kell venni Magyarországon, de utóbbi tekintetében több európai országban is hasonló tendencia figyelhető meg - mondta Molnár László, az Energia Központ Kht. volt ügyvezető igazgatója. Grábner Péter, a Magyar Energia Hivatal osztályvezetője szerint a hazai villamosenergia-piacon az utóbbi időben olyan kedvezőtlen változások következtek be, amelyek rendkívül megnehezítik a jövő évi teljes piacnyitást. Noha a parlament elfogadta az új törvényt, a szükséges végrehajtási utasítások nem készültek el. A kedvezőtlen szabadpiaci árak miatt a feljogosított ipari fogyasztók sorra visszaléptek a hatósági áras közüzemi piacra, mert az olcsóbb volt, mint a versenypiac. Jóllehet az új VET leegyszerűsíti a működési modellt, viszont speciális feladatot jelent majd az egyetemes (a kisfogyasztókat ellátó) szolgáltatók működése. A keresleti piac miatt az egyik legfontosabb feladat az erőműépítés, ám ehhez olyan gazdasági és szabályozási környezetet kell teremteni, hogy megérje a beruházóknak erőművet létesíteni.
