Jogos az igény, de életszerűtlen az elképzelés. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára így reagált arra az értesülésünkre, miszerint a járóbeteg-ellátás privatizációja kapcsán indított, úgynevezett munkavállalói résztulajdon programhoz hasonlóan az alakuló egészségpénztárakban is tulajdoni hányadot szerezhessenek maguk az érintettek. Gyenes Géza szerint a szándék érthető, hiszen a szakma némi részvény ellenében így talán beleszólást nyerhetne a pénztárak működtetésébe, ám a jelenlegi finanszírozási keretek között ez a gondolat nem több egy utópisztikus elképzelésnél.
A köztestület titkára rámutatott: igen életszerűtlennek tűnik, hogy egy átlagos kórházban átlagos fizetésért dolgozó orvos vagy szakdolgozó jelentősebb összeget invesztál egy most még igencsak kétes kimenetelű folyamatba, kizárólag azért, hogy végre szót kapjon és érvényesítse a jogait. Ahhoz nagyon sok pénzt kellene befektetni, hogy valós jogokat szerezzen valaki ezekben a pénztárakban. Akinek viszont erre megvan a pénze, az már aligha dolgozik alkalmazottként egy-egy kórházban vagy rendelőintézetben.
A felvetés alapját az a Kökény Mihály minisztersége alatt indult program adta, amelynek során összesen 25 milliárd forintnyi állami hitelösszeggel segítették a járóbeteg-ellátás privatizációját. Ezt a pénzt a Magyar Fejlesztési Banktól, kereskedelmi bankokon keresztül igényelhették azok, akik részt vettek az MRP-ben, vagyis a Munkavállalói Résztulajdon Programban.
A hitelt három év türelmi idővel, 15 évre lehetett igényelni, évi 4,5 százalékos kamattal. Lapunk értesülésére egyik koalíciós fél képviselője sem kívánt érdemben reagálni, mindössze annyit mondtak: a pénztárak kisebbségi, 49 százalékos tulajdoni hányada a koalíciós megállapodás értelmében nem bontható kisebb szeletekre, csak egyben vásárolható meg. Az SZDSZ-nél viszont megerősítették azt az információt, hogy várhatóan a jövő hét közepén ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy lezárják a még vitás kérdéseket. Most már biztosra vehető, hogy az eredeti céldátumra, azaz augusztus 25-ére nem készül el az egészségbiztosítás átalakítását célzó törvénytervezet. Noha a koalíciós keretmegállapodás mellékletében konkrét ütemterv is szerepel, mind a szocialista, mind a liberális szakpolitikusok azt mondják, nem jelent problémát, ha nem sikerül szigorúan igazodni az ott leírtakhoz.
